Nyelvtanórán " csiccegtünk"

Halihóó!
Megkaptam a meghívót, és én kaptam azt a csodálatos feladatot, hogy egy kicsit írjak a hétfői nyelvtanóránkról. :) Nem akartam sem regényt írni, sem epigrammát (nyelvtanról beszélünk, de nem árt egy kis irodalom), hanem egy egyszerű kis összegzést. Volt egy csodálatos feladatunk: találjunk ki szavakat. Közöltem (nem mindeki hallatára), hogy kicsiként mennyi ilyet tudtam mondani. Hát igen, ugyanis nem vagyunk már serjék (ezt a tanárnő fűzte hozzá, kicsit más szavakkal), de mi megoldottuk, így egy nagyon jó kis bubbogás, csiccegés, és csurrogás alakult ki. :D Amikor visszaolvastam a szavakat, kb. fél órával ezelőtt ez jött ki belőle: " Bubbog a csiccegő bumpli ". Nem tudom mi értelme, de úgy érzem ebben minden benne van a hétfői nyelvtan óráról. Úgy gondolom, és szerintem nem vagyok egyedül, de több ilyen nyelvtanórát. Legfőképp azért élveztem, mert beszélhettem...természetemnél fogva nem vagyok nyúlnyál, és be nem áll a szám, ezért feletébb örömet okozott, hogy amiről lehetett arról kuszmirkodhattam (remélem ez azt jelenti hogy vitázhattam). Ti se legyetek slappanytúsak, és ne bugyuljatok csak és kizárólag a facebook előtt, hiszen azt hiszem ez sokkal izgalmasabb.:) Ha van valami mondanivalótok írjátok le, hiszen ez volt az amiért létrejött a mi saját blogunk :)
Azt hiszem végeztem a sem nem regény, se nem epigrammámmal. További szép napot mindekinek! :))