Rég meséltünk

Azt hiszem majdnem egy hét maradt ki a blogírásból. Ezért úgy gondoltam, összefoglalom az elmúlt egy hét dolgait. Kezdem a múlt hét péntekkel. Nagyon rég volt, és nem nyelvtanóra, hanem irodalom volt! *.* Persze szeretjük a nyelvtant is, csak hogy irodalomból kedden évfolyamdogát írtunk, ezért nem hiányozhatott Ady költészetéből a néhány vers amit még meg kellett nézni. Azt hiszem akkor olvastuk el az Ember az embertelenségben című verset. Meg még játszottunk is egy versfelismerős játékot is, ami tök jó felkészülés volt a keddi dogára. És akkor kanyarodjunk is el a péntekről a tegnapra. Hétfő ugyebár kimarad mert szünet volt (sokáig lehetett aludni, meg több időnk is volt tanulni, meg pihenni is...annyira imádom a szüneteket *.*), na de kedden 6. órában dogát írtunk. Nekem ismerős volt a doga, valószínűleg azért, mert Stendhal, Csehov, Gogol, meg a többiek esetében is vannak nagyon jellemző dolgok, amiket nem elég egyszer megkérdezni a diákoktól, akik közben gőzerővel (reméljük!) tanultak az évfolyamdogára. Persze ez nem a tanárok, meg az összeállítók ellen szól, de ennyivel könnyebb dolgunk lehetett volna, ha csak ezeket tanuljuk meg. Mondjuk így sem panaszkodhatok, mert számomra csak Ady meg az istenes versek voltak nehezek, a többihez egyszerűen csak figyelemre lett volna szükség, és szerencsére 4es is lett a dogám, de azért szeretném újraírni. KI SZERETNÉ ÚJRAÍRNI MÉG??? Jövő hét folyamán lehetőségünk lesz rá, addig is jó tanulást, felkészülést mindenkinek! :)

Tanulás gőzerővel..vagy mégsem?

Ha csütörtök, akkor dupla irodalom. jééééj :) A Tanárnő tegnap mindenkinek kiadta a parancsot, hogy Ady összes versei kötetből a másodikat hozzuk. Mindenki fejvesztve rohant a könyvtárba óra előtt, erre kiderült, hogy nem is kellett..de talán így jobb volt :D Elemezhettük Szilágyi Ákos Magyar Ugar című ömömm "alkotását", amit sokan zavartnak fogtak fel. De mikor kicsomagoltuk, sok apró kis részletre fény derült. Meglepő, hogy egy kortárs költő mennyit tud írni a 100 évvel előttünk élőkről, és az érzéseikről. Feltárta előttünk az Ady-Tisza (István) ellentétet, megtudtuk, hogy Szárszó volt a kultikus helye azoknak az öngyilkosságoknak, amik tüntettek az akkori rezsim ellen, belevette versébe a nagy magyar költőket (Kölcsey, Vörösmarty, József), és a híres (egyeseknek híres, nekünk annyira nem :D) tiszaeszlári vérvád Solymos Eszter ügye is helyet kap a versben. A második óra a gyakorlás jegyében telt. Kaptunk régebbi évfolyamdolgozatokat, hogy készüljünk a május 29-ei évzáró dolgozatra. Két feladatlapot is kaptunk, és annyira nem voltak siralmasak az eredmények, mint a féléves dogánál :) Ezután pedig Adyt kezdtük volna el befejezni ( igen, tudom, hogy nyakatekert :D) de kicsöngettek :D Kövi órára össze kell írni, hogy A mesebeli János című versben mitől olyan mesebeli ez a mi Jánosunk :) Holnap pedig nyelvtan dolgozat a nyelvemlékekből, tessék örülni! :D

A magyar helyesírás története (2012.máj.4. a pénteki óra anyaga)

Helyesírás =  
=Nyelvművelő kézikönyv: "beszédünk, élőszóbeli megnyilatkozásunk, gondolataink írásban való rögzítésének, a betűk és írásjelek használatának szabályrendszere."
=Magyar nyelv értelmező szótára: "Azoknak az elveknek és szabályoknak az összessége, amelyek szerint a nyelv szavait, szókapcsolatait, mondatait írni, írásjeleit használni kell."

A magyar helyesírás már Szent István korától formálódik és változik.
A magyar helyesírásnak három korszakát különböztetjük meg:

• A középkori rendszerek kora (XI. század - 1530-as évekig, a könyvnyomtatás koráig)
• Az újkori rendszerek kora (1530-1832-ig, az első helyesírási szabályzat megjelenéséig)
• A legújabb kori helyesírás (1832-től napjainkig)

A középkori rendszerek kora 

A szövegek hangjelölése gyakran különbözött egymástól, a kiejtés erősen ingadozott és a magyar nyelv hangjait nem lehetett tökéletesen jelölni a latin ábécé betűivel.Az ómagyar korban a szerzetesi, monostori helyesírás mellet meghatározó volt a királyi kancellária helyesírása. Az oklevelek írásának tökéletesítése miatt egységes írásgyakorlatot vezettek be. Ekkor jött létre Husz Jánosról elnevezett, Huszita Biblia fordítói által a huszita,  mellékjeles helyesírás. (Kódexekben is alkalmazzák.) Ez a mellékjelező eljárás a magánhangzók jelölésében él tovább.

Az újkori rendszerek kora

A könyvnyomtatás elterjedése miatt megnőtt az igény a minél egységesebb hangjelölés iránt. A helyesírás vallási felekezetek szerint is eltért: 

• protestáns - Károli Gáspár által fordított, Vizsolyi Biblia és Szenczi Molnár Albert Zsoltároskönyve terjesztette el. Szabályait Dévai Bíró Mátyás és Szenczi Molnár foglalta össze. Különválasztotta a z és az sz, az s és a zs hangok jelölését. Állandósította a ty,gy,ny,ly jelölésmódját és véglegesítette a hosszú magánhangzók ma jelölését.
  A helyesírás-történeti szakirodalom egyöntetűen Heltai Gáspár nevéhez köti a protestáns helyesírás sikerét. Egyrészt, mert ő alkotta meg betűrendszerünket, azaz mássalhangzóinkat egyjegyű vagy kétjegyű betűkkel (s-zs, t-ty), magánhangzóinkat viszont egyjegyű vagy egyjegyű mellékjeles betűkkel (o-ó, u-ü) írjuk. Fő területe Erdély és irányítói a protestáns papságból kerültek ki.
• katolikus - Káldi György és Pázmány Péter voltak a legfőbb képviselői.  Valamennyi mássalhangzót a mai módon jelöli, kivéve a |c| és a |cs| hangot (ezek jele: cz és ch). Pázmány viszont a |cs| hang értékében a „cs” jelet használja, és Kazinczy hatására ez terjed el. Területe a Királyi Magyarország, irányítója a klérus.

A magyar helyesírás a 17. századig inkább fonetikus volt, legfőbb elve a kiejtés szerinti írásmód volt, s ezért a kiejtés a leghűségesebb tükrözésére törekedtek (pl.: egésség, szabaccság), de után az ún. etimologikus, szóelemző írásmód kezdett érvényesülni. Ez az elv a szóelemek eredeti formáinak megtartására törekedett.

>>>>Emiatt az ellentét miatt tört ki az ypszilonista-jottista háború.

Verseghy Ferenc képviselte az ypszilonistákat, aki a szavak kiejtett alakjainak leírásához ragaszkodott, míg a jottisták vezére, Révai Miklós, a szóelemző írásmódot követte.

Megoldás: jottisták győzelme - az írók többsége, így Kazinczy Ferenc is őket támogatta

 A felvilágosodás kora végre megszüntette a magyar helyesírás vallási megosztottságát.

Berzsenyi: "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem..."

A legújabb kori helyesírás -letisztulás, megállapodás

1830. megalakul a Magyar Tudós Társaság (az MTA elődje) és Vörösmarty Mihály közreműködésével elkészítették az első helyesírási szabályzatot.

A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai

1844. hivatalos nyelv a közéletünkben is a magyar

Az 1984-ben kiadott A magyar helyesírás szabályai, már a 11. kiadásnál jár.

Ezt követte a Helyesírási kéziszótár és a Magyar helyesírási szótár.