Továbbra is..

Csütörtökön az első órában May Anna kiselőadását hallhattuk az orvosi nyelvről (kissé másként, mint ahogy vártuk). :)
A második órában valami egészen új dologgal foglalkoztunk...ja mégsem, még mindig Adyról volt szó! :D  Ami némiképp újdonságnak számíthat: az "istenes" verseket olvasgattuk, elemeztük (mint pl.: Hiszek hitetlenül Istenben, A Sion-hegy alatt, stb.) Megállapítottuk, hogy ezek az istenek különbözően ábrázoltak, de többször hasonlóságot lehet felfedezni egyes versekben.

Pénteken a Tanárnő megkegyelmezett nekünk és nem kellett elmondanunk a Halotti beszédet, viszont a legközelebbi órára már az Ómagyar Mária-siralom (Ez egy kicsit hosszabb, és a vége hasonlít a "Ha eljön Joe Black"-éra, de sebaj. :o )) részletét is kell tudni! Ezzel a két nyelvemlékkel foglalkoztunk órán, csak úgy ahogy eddig: szóról szóra... :)

Ady

Pénteken négy csoportra bomlottunk és plakátokat csináltunk. Ady, minden órán szóba jövő, Új versek (1906) című kötetének a bemutatása volt az egyik feladat rajzos formában. Különváltak ettől a már eddig vett Léda-versek, és más csoport kapta Ady szimbólumokat tartalmazó verseit. A mi feladatunk az "én szerepversek" felvázolása volt. A plakátok elkészülése után minden csoportból egy-egy ember ismertette a rajzok segítségével a kapott témáját.

A hétfői órán újra nyelvtanunk volt és SZÓRÓL SZÓRA elemeztük a Halotti beszédet (már ameddig eljutottunk).

Ma viszont még mindig Adyval foglalkoztunk. Először újra átbeszéltük az Új verseket, majd két művét hasonlítottuk össze. Az egyiket az Új versek kötetből (A Tisza-parton), a másikat a Vér és aranyból (Én nem vagyok magyar?).
Kezdetben nem találtunk a két vers között azonosságot, a magyarság tudaton kívül, de többszöri olvasás után láttuk, hogy a közös halmazba majdnem több minden került, mint a másik kettőbe külön-külön.
Házinak kaptuk, hogy írjunk egy bevezetést az összehasonlító fogalmazáshoz (amit NEM kell megírni CSAK a bevezetést) és el kell olvasnunk Adytól a Mátyás bolond diákját és A befalazott diákot.

Én is olvasok. Most éppen Benedek István Aranyketrecét :)

Néhány kép...

Ma böngészés közben találtam néhány érdekes képet Adyról és gondoltam, megosztom itt a blogon.

Ady éves bérletjegye a Magyar Királyi Államvasutaknál [mennyivel szebb volt, egy ilyen bérlet, mint a mostani :)]

és itt van még egy bankjegy, amin szintén Ady arcképe található:

Ady Bíró Verának írt fényképes levelezőlapja 1909-ből:

Az első fotót itt találtam, a harmadikat pedig itt, érdemes körülnézni!

Ady, Ady, Ady

Ady...a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb költője van még porondon. Persze ez nem gond, mert nagyon szépek a versei. Eddig az Új versek c. kötettel foglalkoztunk. Megbeszéltük a kötet ciklusait és több verset is "kibogoztunk", volt azonban amelyiket a Tanárnő csak felolvasta, de azok is nagyon szépek voltak. Keddre verseket kellet tanulni (voltak kivételek, akiknek szerdára :PP). Ezek a Góg és Magóg fia vagyok én..., A magyar Ugaron és egy választott Léda vers. Én a Léda Párisba készül c. verset választottam, de hallhattuk a Lédával a bálban, a Tüzes seb vagyok, Héja-nász az avaron, valamint Besszitől az Áldásadás a vonaton c. verset, ami nekem nagyon tetszett. Mai óránkon bepillantást nyerhettünk a szecesszióba, a Párisban járt az Ősz című versen keresztül. Nekem az egyik kedvenc versem lett, annak ellenére, hogy a legfőbb gondolat benne a halál. A szecesszió az irodalomban a halál kifejezésével jelenik meg. De közben szimbolista is a vers, például ott az Ősz, ami az elmúlást jelenti. Az ősz ebben a versben tulajdonképpen, jött és ment, de a költőben egy nagyon fontos gondolatot fogalmazott meg, ami eddig, mint "játék" jelent meg a költő életében.

Nem szabad elfelejteni, hogy HÉTFŐRE verset kell tanulni.: A FÖL-FÖLDOBOTT KŐ és a PÁRISBAN JÁRT AZ ŐSZ vagy KOCSIÚT AZ ÉJSZAKÁBA. Nem szabad elfelejteni! :PP

És még mindig Ady..:)

A csütörtöki óra elején ismét átismételtük, hogy mit is tudunk Adyról, illetve munkásságáról.
Legfőbb munkája az 1906-ban megjelent Új versek. Ciklikus elrendezésű, négy részből áll: Léda asszony zsoltárai, A magyar Ugaron, Daloló Párizs, Szűz ormok vándora. Ezek közül olvastunk és elemeztünk sooooook-sok verset, többek között: A vár fehér asszonya, Héja-nász az avaron, Áldásadás a vonaton, Elbocsátó, szép üzenet, A föl-földobott kő. :) LEGALÁBB ezeket tudni kell felismerni, elemezni, stb., mindegyik megtalálható a szöveggyűjteményben.

És ne felejtsük el a verstanulást!!

2011. április 11.

Ady Endre 1877. november 22-én az Észak-Erdélyben lévő Szilágy megyei Érdmindszenten született, melyet ma Adyfalvának neveznek. Édesapja Ady Lőrinc hétszilvafás nemes volt, édesanyja pedig a Pásztor Mária névre hallgatott, aki pedig egy református pap és egy tanár leszármazottja volt. Az édesanyja hatása, valamint a 13. századra visszavezethető nemesi ősöktől örökölt öntudat elevenen élt a családban. Nevüket Ond honfoglaló vezér nevéből származtatták. Valószínűleg Ady Endre esetében ezért ilyen nagy mértékű a ragaszkodás Magyarországhoz.

" És, jaj, hiába mindenha szándék,

Százszor földobnál, én visszaszállnék,

Százszor is, végül is. "

Mai óra fő témája az volt, hogy Ady Endre hogyan, s miként viszonyul Magyarországhoz. Az " Új versek " c. kötetének " A magyar ugaron" és a " A daloló Páris" ciklusából szemezgettünk, és követtük végig érzéseinek kivetítését különböző versekben. Ilyen vers volt például " A magyar ugaron " , " A Gare de L' Esten " és " A föl-földobott kő ", amit sajnos az óra végére hagytunk, ezért nem teljesen rágtuk át.
Mindegyikben megjelent az "én" és a haza/ természet kapcsolata. " A magyar ugaron" c. versben kezdetben az "én" volt az aktív cselekvő, majd ezt az aktivitást, lendületet átvette maga a táj. A vers végén már nem az a bizonyos "én" a cselekvő, hanem a természet. A táj pozitív illetve negatív jelzőkkel van illetve. Megfigyeltünk, hogy a pozitív vonás jóval kevesebb, mint a negatív. Az a néhány pozitív, ami már szinte el van rejtve a versen belül, az a múltat illeti a hazában rejlő csekély lehetőségek mellett. Mi több, ott van Ady hazaszeretete is, amit elég nagy, ahhoz képest szépen el tudja rejteni.
" A Gare de L' Esten " c. verséből megtudhattuk szintén a haza és az én kapcsolatát. Észrevettünk szecessziós elemeket ( halál, szexualitás, "én" halottként való bemutatása ). A versben összehasonlítja Párizst és a hazát. Párizs sokkal pozitívabb, kecsegtetőbb a vers végkifejletében Ady arra vezeti az olvasót, hogy a hazát válassza, már csak a sorsa miatt is. A költő a Párizsból való hazatérésével kulturális fellendülést szeretett volna elérni Magyarországon.

Összegzésként és személyes véleményem alapján: Ady oda volt a Hazért... de valljuk be, néha jól titkolta :D

Halódunk

?

Válassz!

 Egy vers két felfogásban.