*

Zsanna kérésére megfogalmazom a mai nyelvtan élményeit :)
Az óra elején értesültünk beadott munkáink eredményeiről. Mindenki megtudta, valójában mennyit is ér, amit alkotott egy vers alapján... :D
Az óra szerves részében az alakzatok és szóképek világába merültünk el Babits Mihály két versének segítségével.

Az első vers :

Babits Mihály
HAZÁM!
— AZ IGAZI ORSZÁG —

Szállj ki, lelkem, keresd meg hazámat!
Oly hazáról álmodtam én hajdan,
mely nem ismert se kardot, se vámot
s mint maga a lélek, oszthatatlan.
Álmodj, lelkem, álmodjad hazámat,
mely nem szorul fegyverre, se vértre,
mert nem holt rög, hanem élő lélek.
Galamb álom! s rókák rágtak érte;
odu-féltő kapzsi szenvedélyek.
Az én álmom sohse legyen róka!
Az én tanyám’ magassága védje!
Lelkem madár, tág egek lakója,
noha mindig visszajár fészkébe.

A második vers :

Babits Mihály
Fortissimo

Haragszik és dul-fúl az Isten
vagy csak talán alszik az égben,
aluszik vagy halott is épen - ki költi őt föl, emberek?
Anyák, sírjatok hangosabban:
akit föl nem ver annyi ágyú,
rezzenti-é gyenge sírástok?
És ne is könnyel sírjatok,
mert a könny mind csak földre hull:
hanggal sírjatok föl az égre,
sírjatok irgalmatlanul:
ne oly édessen mint a forrás,
ne oly zenével mint a zápor,
ne mint a régi Niobék:
hanem parttalan mint az árvíz,
sírjatok vagy a görgeteg
lavina, sírjatok jeget,
tüzet sírjatok mint a láva!
A drága fiúk hullanak
vérben a hóra napra-nap.
Ne hagyjatok aludni senkit:
ki ma csöndes, gonosz vagy gyáva,
de érdemes-e félni még?
és érdemes-e élni még?
Ó, mért nem hallani hangotok?
Menjetek a piacra sírni,
sikoltsatok a templomokban
vadak asszonyai, vadakká
simuljatok őrjítő, őrült
imában!

És ha hasztalan
ima, sírás: - mi káromolni
tudunk még, férfiak! Ma már
hiszünk káromlani-érdemes
alvó magasságot a Sorsban.
Hányjuk álmára kopogó
bestemmiáknak jégesőjét!
Mért van, ha nincs? Mért nincs, ha van?
Tagadjuk őt, talán fölébred!
Cibáljuk őt, verjük a szókkal!
mint aki gazda horkol égő
házban - a süket Istenét!

Süket! Süket!...

Ó ma milyen jó
volna süketnek mint az Isten!
Süket a föld, nem érzi hátán
hadak alázó dobogását.
Jó volna süketen csirázni
mint virághagyma föld alatt:
minden süket földben, Istenben
csak az ember szakadt ki a
süket Istenből iszonyokra
kikelt belőle féreg-módon,
Isten férgének, viszkető
nyüzsgésre, fájni - mert, ami
nem süket Isten: fájdalom,
míg az Istenbe visszahal!

A hazafias versek az erkölcsi helytállást hirdették a XIX. - XX. században. A versek alapján belátást nyerhettünk a század politikai eseményeinek a társadalomra ható mentalitására. A költő buzdítja az olvasót fellépni hazánkért, nációnkért, a leigázásra vágyó hatalmakkal szemben. A versekben rengeteg szókép és alakzat rejlik, de mivel nem vettük végig a második verset, ez most bizonyos szintig rejtély marad :) ...

Ne felejtsétek a szerdai dolgozatot! :) Ezenkívül még lehetőség adódik egy Kazinczy versenyre is! Ha valaki megszólítva érzi magát a feladattól, konzultáljon a tanárnővel és jöjjön pénteken :) !
Jó tanulást :)) !