" És, jaj, hiába mindenha szándék,
Százszor földobnál, én visszaszállnék,
Százszor is, végül is. "
Mai óra fő témája az volt, hogy Ady Endre hogyan, s miként viszonyul Magyarországhoz. Az " Új versek " c. kötetének " A magyar ugaron" és a " A daloló Páris" ciklusából szemezgettünk, és követtük végig érzéseinek kivetítését különböző versekben. Ilyen vers volt például " A magyar ugaron " , " A Gare de L' Esten " és " A föl-földobott kő ", amit sajnos az óra végére hagytunk, ezért nem teljesen rágtuk át.
Mindegyikben megjelent az "én" és a haza/ természet kapcsolata. " A magyar ugaron" c. versben kezdetben az "én" volt az aktív cselekvő, majd ezt az aktivitást, lendületet átvette maga a táj. A vers végén már nem az a bizonyos "én" a cselekvő, hanem a természet. A táj pozitív illetve negatív jelzőkkel van illetve. Megfigyeltünk, hogy a pozitív vonás jóval kevesebb, mint a negatív. Az a néhány pozitív, ami már szinte el van rejtve a versen belül, az a múltat illeti a hazában rejlő csekély lehetőségek mellett. Mi több, ott van Ady hazaszeretete is, amit elég nagy, ahhoz képest szépen el tudja rejteni.
" A Gare de L' Esten " c. verséből megtudhattuk szintén a haza és az én kapcsolatát. Észrevettünk szecessziós elemeket ( halál, szexualitás, "én" halottként való bemutatása ). A versben összehasonlítja Párizst és a hazát. Párizs sokkal pozitívabb, kecsegtetőbb a vers végkifejletében Ady arra vezeti az olvasót, hogy a hazát válassza, már csak a sorsa miatt is. A költő a Párizsból való hazatérésével kulturális fellendülést szeretett volna elérni Magyarországon.
Összegzésként és személyes véleményem alapján: Ady oda volt a Hazért... de valljuk be, néha jól titkolta :D
Mindegyikben megjelent az "én" és a haza/ természet kapcsolata. " A magyar ugaron" c. versben kezdetben az "én" volt az aktív cselekvő, majd ezt az aktivitást, lendületet átvette maga a táj. A vers végén már nem az a bizonyos "én" a cselekvő, hanem a természet. A táj pozitív illetve negatív jelzőkkel van illetve. Megfigyeltünk, hogy a pozitív vonás jóval kevesebb, mint a negatív. Az a néhány pozitív, ami már szinte el van rejtve a versen belül, az a múltat illeti a hazában rejlő csekély lehetőségek mellett. Mi több, ott van Ady hazaszeretete is, amit elég nagy, ahhoz képest szépen el tudja rejteni.
" A Gare de L' Esten " c. verséből megtudhattuk szintén a haza és az én kapcsolatát. Észrevettünk szecessziós elemeket ( halál, szexualitás, "én" halottként való bemutatása ). A versben összehasonlítja Párizst és a hazát. Párizs sokkal pozitívabb, kecsegtetőbb a vers végkifejletében Ady arra vezeti az olvasót, hogy a hazát válassza, már csak a sorsa miatt is. A költő a Párizsból való hazatérésével kulturális fellendülést szeretett volna elérni Magyarországon.
Összegzésként és személyes véleményem alapján: Ady oda volt a Hazért... de valljuk be, néha jól titkolta :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése