=Nyelvművelő kézikönyv: "beszédünk, élőszóbeli megnyilatkozásunk, gondolataink írásban való rögzítésének, a betűk és írásjelek használatának szabályrendszere."
=Magyar nyelv értelmező szótára: "Azoknak az elveknek és szabályoknak az összessége, amelyek szerint a nyelv szavait, szókapcsolatait, mondatait írni, írásjeleit használni kell."
A magyar helyesírás már Szent István korától formálódik és változik.
A magyar helyesírásnak három korszakát különböztetjük meg:
- A középkori rendszerek kora (XI. század - 1530-as évekig, a könyvnyomtatás koráig)
- Az újkori rendszerek kora (1530-1832-ig, az első helyesírási szabályzat megjelenéséig)
- A legújabb kori helyesírás (1832-től napjainkig)
A középkori rendszerek kora
A szövegek hangjelölése gyakran különbözött egymástól, a kiejtés erősen ingadozott és a magyar nyelv hangjait nem lehetett tökéletesen jelölni a latin ábécé betűivel.Az ómagyar korban a szerzetesi, monostori helyesírás mellet meghatározó volt a királyi kancellária helyesírása. Az oklevelek írásának tökéletesítése miatt egységes írásgyakorlatot vezettek be. Ekkor jött létre Husz Jánosról elnevezett, Huszita Biblia fordítói által a huszita, mellékjeles helyesírás. (Kódexekben is alkalmazzák.) Ez a mellékjelező eljárás a magánhangzók jelölésében él tovább.
Az újkori rendszerek kora
A könyvnyomtatás elterjedése miatt megnőtt az igény a minél egységesebb hangjelölés iránt. A helyesírás vallási felekezetek szerint is eltért:
- protestáns - Károli Gáspár által fordított, Vizsolyi Biblia és Szenczi Molnár Albert Zsoltároskönyve terjesztette el. Szabályait Dévai Bíró Mátyás és Szenczi Molnár foglalta össze. Különválasztotta a z és az sz, az s és a zs hangok jelölését. Állandósította a ty,gy,ny,ly jelölésmódját és véglegesítette a hosszú magánhangzók ma jelölését.
A helyesírás-történeti szakirodalom egyöntetűen Heltai Gáspár nevéhez köti a protestáns helyesírás sikerét. Egyrészt, mert ő alkotta meg betűrendszerünket, azaz mássalhangzóinkat egyjegyű vagy kétjegyű betűkkel (s-zs, t-ty), magánhangzóinkat viszont egyjegyű vagy egyjegyű mellékjeles betűkkel (o-ó, u-ü) írjuk. Fő területe Erdély és irányítói a protestáns papságból kerültek ki. - katolikus - Káldi György és Pázmány Péter voltak a legfőbb képviselői. Valamennyi mássalhangzót a mai módon jelöli, kivéve a |c| és a |cs| hangot (ezek jele: cz és ch). Pázmány viszont a |cs| hang értékében a „cs” jelet használja, és Kazinczy hatására ez terjed el. Területe a Királyi Magyarország, irányítója a klérus.
A magyar helyesírás a 17. századig inkább fonetikus volt, legfőbb elve a kiejtés szerinti írásmód volt, s ezért a kiejtés a leghűségesebb tükrözésére törekedtek (pl.: egésség, szabaccság), de után az ún. etimologikus, szóelemző írásmód kezdett érvényesülni. Ez az elv a szóelemek eredeti formáinak megtartására törekedett.
>>>>Emiatt az ellentét miatt tört ki az ypszilonista-jottista háború.
Verseghy Ferenc képviselte az ypszilonistákat, aki a szavak kiejtett alakjainak leírásához ragaszkodott, míg a jottisták vezére, Révai Miklós, a szóelemző írásmódot követte.
Megoldás: jottisták győzelme - az írók többsége, így Kazinczy Ferenc is őket támogatta
A felvilágosodás kora végre megszüntette a magyar helyesírás vallási megosztottságát.
Berzsenyi: "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem..."
A legújabb kori helyesírás -letisztulás, megállapodás
1830. megalakul a Magyar Tudós Társaság (az MTA elődje) és Vörösmarty Mihály közreműködésével elkészítették az első helyesírási szabályzatot.
A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai
1844. hivatalos nyelv a közéletünkben is a magyar
Az 1984-ben kiadott A magyar helyesírás szabályai, már a 11. kiadásnál jár.
Ezt követte a Helyesírási kéziszótár és a Magyar helyesírási szótár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése