Ady, Ady, Ady

Ady...a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb költője van még porondon. Persze ez nem gond, mert nagyon szépek a versei. Eddig az Új versek c. kötettel foglalkoztunk. Megbeszéltük a kötet ciklusait és több verset is "kibogoztunk", volt azonban amelyiket a Tanárnő csak felolvasta, de azok is nagyon szépek voltak. Keddre verseket kellet tanulni (voltak kivételek, akiknek szerdára :PP). Ezek a Góg és Magóg fia vagyok én..., A magyar Ugaron és egy választott Léda vers. Én a Léda Párisba készül c. verset választottam, de hallhattuk a Lédával a bálban, a Tüzes seb vagyok, Héja-nász az avaron, valamint Besszitől az Áldásadás a vonaton c. verset, ami nekem nagyon tetszett. Mai óránkon bepillantást nyerhettünk a szecesszióba, a Párisban járt az Ősz című versen keresztül. Nekem az egyik kedvenc versem lett, annak ellenére, hogy a legfőbb gondolat benne a halál. A szecesszió az irodalomban a halál kifejezésével jelenik meg. De közben szimbolista is a vers, például ott az Ősz, ami az elmúlást jelenti. Az ősz ebben a versben tulajdonképpen, jött és ment, de a költőben egy nagyon fontos gondolatot fogalmazott meg, ami eddig, mint "játék" jelent meg a költő életében.

Nem szabad elfelejteni, hogy HÉTFŐRE verset kell tanulni.: A FÖL-FÖLDOBOTT KŐ és a PÁRISBAN JÁRT AZ ŐSZ vagy KOCSIÚT AZ ÉJSZAKÁBA. Nem szabad elfelejteni! :PP

És még mindig Ady..:)

A csütörtöki óra elején ismét átismételtük, hogy mit is tudunk Adyról, illetve munkásságáról.
Legfőbb munkája az 1906-ban megjelent Új versek. Ciklikus elrendezésű, négy részből áll: Léda asszony zsoltárai, A magyar Ugaron, Daloló Párizs, Szűz ormok vándora. Ezek közül olvastunk és elemeztünk sooooook-sok verset, többek között: A vár fehér asszonya, Héja-nász az avaron, Áldásadás a vonaton, Elbocsátó, szép üzenet, A föl-földobott kő. :) LEGALÁBB ezeket tudni kell felismerni, elemezni, stb., mindegyik megtalálható a szöveggyűjteményben.

És ne felejtsük el a verstanulást!!

2011. április 11.

Ady Endre 1877. november 22-én az Észak-Erdélyben lévő Szilágy megyei Érdmindszenten született, melyet ma Adyfalvának neveznek. Édesapja Ady Lőrinc hétszilvafás nemes volt, édesanyja pedig a Pásztor Mária névre hallgatott, aki pedig egy református pap és egy tanár leszármazottja volt. Az édesanyja hatása, valamint a 13. századra visszavezethető nemesi ősöktől örökölt öntudat elevenen élt a családban. Nevüket Ond honfoglaló vezér nevéből származtatták. Valószínűleg Ady Endre esetében ezért ilyen nagy mértékű a ragaszkodás Magyarországhoz.

" És, jaj, hiába mindenha szándék,

Százszor földobnál, én visszaszállnék,

Százszor is, végül is. "

Mai óra fő témája az volt, hogy Ady Endre hogyan, s miként viszonyul Magyarországhoz. Az " Új versek " c. kötetének " A magyar ugaron" és a " A daloló Páris" ciklusából szemezgettünk, és követtük végig érzéseinek kivetítését különböző versekben. Ilyen vers volt például " A magyar ugaron " , " A Gare de L' Esten " és " A föl-földobott kő ", amit sajnos az óra végére hagytunk, ezért nem teljesen rágtuk át.
Mindegyikben megjelent az "én" és a haza/ természet kapcsolata. " A magyar ugaron" c. versben kezdetben az "én" volt az aktív cselekvő, majd ezt az aktivitást, lendületet átvette maga a táj. A vers végén már nem az a bizonyos "én" a cselekvő, hanem a természet. A táj pozitív illetve negatív jelzőkkel van illetve. Megfigyeltünk, hogy a pozitív vonás jóval kevesebb, mint a negatív. Az a néhány pozitív, ami már szinte el van rejtve a versen belül, az a múltat illeti a hazában rejlő csekély lehetőségek mellett. Mi több, ott van Ady hazaszeretete is, amit elég nagy, ahhoz képest szépen el tudja rejteni.
" A Gare de L' Esten " c. verséből megtudhattuk szintén a haza és az én kapcsolatát. Észrevettünk szecessziós elemeket ( halál, szexualitás, "én" halottként való bemutatása ). A versben összehasonlítja Párizst és a hazát. Párizs sokkal pozitívabb, kecsegtetőbb a vers végkifejletében Ady arra vezeti az olvasót, hogy a hazát válassza, már csak a sorsa miatt is. A költő a Párizsból való hazatérésével kulturális fellendülést szeretett volna elérni Magyarországon.

Összegzésként és személyes véleményem alapján: Ady oda volt a Hazért... de valljuk be, néha jól titkolta :D

Halódunk

?

Válassz!

 Egy vers két felfogásban.

 

Nyelvek

Halihó! Szóval mai óránkon a nyelvek eredetéről, típusáról volt szó, és a nyelvek típusainak vizsgálatáról. Megbeszéltük az ugor ághoz tartozó nyelveket is, és hogy melyik mikor keletkezett. Ezt egy tök jó fa ábrázolja a tankkönyvben . :) Megbeszéltük a 3 nyelvtípust is (izoláló, agglutináló, flektáló) és a Tanárnő hozzáadott még egyet: Inkorporáló. Szerintem nagyon izgalmas téma,már most a kedvencemmé vált. :) Megbeszéltük, hogy hogyan is vizsgálják az ezzel foglalkozók a nyelveket. Háát...nem lehet könnyű a dolguk, de én azért kipróbálnám. :D

Na most Emlékeztetnék mindenkit a HÁZI FELADATra: Március 26-ra, azaz HÉTFŐre kell írni egy KÉZZEL ÍROTT ELEMZÉSt A VERSRŐL, AMIT LAPON KAPTUNK.

Amiről még szerettem volna írni, az a tegnapi irodalomóra. Befejeztük az impresszionizmust és a szimbolizmust. KEDDEN DOGÁT ÍRUNK AZ IMPRESSZIONIZMUSBÓL ÉS A SZIMBOLIZMUSBÓL. Nagyon izgalmas feladatot kaptunk ugyebár: válasszunk egy verset és egy hozzá illő képet. Már nem emlékszem pontosan, hogy mi volt a kép címe, de azt tudom, hogy Vajdának a Húsz év múlva című versének első versszakát választottuk. (Annyit tudok, hogy a képen egy piros hajú lány látható, és alatta egy fiúnak tűnő alak és köztük egy földrétegnek tűnő választék :D). Na de nem is volt az izgi, hanem belekezdtünk a magyar irodalom legizgalmasabb részébe a NYUGATba. Majd most jön Zsanna és Nóri kedvence, Ady (Lehet, hogy másnak is a kedvence, de róluk biztosan tudom :)). A NYUGATról megbeszéltük a történeti tudnivalókat: keletkezés, az első címlap, szerkesztők, nemzedékek. Nagyon izgalmas téma. :))

Szép napot mindenkinek! És akkor most Lidl reklám leszek :D(remélem hallottátok már, ahogyan egy nagyon idegesítő hangú nő 3x mondja el, hogy mennyibe kerül a trappista sajt, vagy a paradicsom :DD) Szóval dolgozat kedden az impresszionizmusból és szimbolizmusból, és hétfőre kézzel írott verselemzés. :)))

Doga..

Rövid összefoglalás a mai napról:
A mai szentséges (már majdnem hogy csodához fogható!) HÉTFŐi napon megírtuk a nyelvtan dolgozatot a stílusokról. :D

Mindenki kapott egy verset, jövő hétfőre kell készíteni egy másfél oldalas, kézzel írott (!) elemzést róla.
Tehát még egyszer: márc. 26., hétfő!

Ismét nyelvtan... doga nélkül

Mindenki úgy "készült", hogy a ma dolgozatot írunk a stílusokból, de mivel a tanárnő elfelejtette és megkönyörült rajtunk, ezért a mindenki által várt doga sajnos elmaradt.
A mai nyelvtanórán megismerkedtünk a nyelv és a kommunikáció, illetve a nyelv és a társadalom egymáshoz való viszonyulásával.
A nyelv a kommunikáció egyik alapja, melyhez hangok, ahhoz szavak kellenek, melyekből azután mondatokat és szövegeket alkotunk, melyhez ismernünk kell a nyelvtant.
Megbeszéltük, hogy társadalmi rétegenként, korosztályonként és regionálisan is megkülönböztetjük a különböző beszédstílusokat, melyekhez más-más szavak és mondatszerkesztések is társulnak.
Illetve megtárgyaltuk a szokás kérdést, azaz hogy a tyúk vagy a tojás volt az a bizonyos előbbi, persze mi ezt a beszéd és nyelv, illetve a gondolkodás és nyelv kérdésével, melyre különböző válaszok érkeztek.
Az óra hátralevő részében a munkafüzetben oldottunk meg feladatokat, még pedig a felolvasott mondatokat kellett helyes alakra hozni.

Emlékeztek erre?:D

egyszer csak meghallottam, és egyből eszembe jutott :)
http://www.youtube.com/watch?v=jqjnLAOL6eA&feature=BFa&list=PL1E061C8E199691AE&lf=results_main

Ki is az a

német ember, aki folyton átrendezi a konyhámat? Hangzik el nálunk a kérdés, ha valamit elfelejtettem. (Válasz: Alzheimer)
 Szóval azért nem találtuk meg a Gulácsy-képet, mert Rippl-Rónai festette :o).
Íme:

Kérdés

OKTV-zni vágyók! Jöttök reggel?

És én is olvasok: Emily Bronte: Üvöltő szelek

Én is olvasok : Graham Greene: Az isztambuli vonat :)))

Példa

Ha valaki nem szokott szomszédolni, és még nem tudja:
May Anna bejutott a nyelvtan OKTV utolsó fordulójába. Az orvosi nyelvről készített dolgozatával a maximális 100 pontot érte el.   Gratulálunk és március 30-án valamennyien szurkolunk neki. :o))

Baudelaire, Verlaine, Rimbaud avagy a szimbolizmus

A mai dupla órát a Tanárnő hiányzásának ellenére megtartottuk. Megbeszéltük az eddig tanult és még a számunkra "ismeretlen" stílusirányzatokat, köztük a XX. század eleji izmusokkal, az avantgárddal és a posztmodernnel. Majd rátértünk a Modernségre, ami most már tudjuk, az impresszionizmus, a szimbolizmus és a szecesszió. A mai dupla órán a szimbolizmussal és annak legfőbb képviselőivel ismerkedhettünk meg.

Szimbolizmus
A szimbolizmus görög eredetű szó (szümballein) jelentése összeillesztés. Az önmagukon túlmutató, sejtelmes jelentésvilágú jelképeket választja. Célja a szépség és egy más értékrendű világ kifejezése, így kapcsolatban áll az öncélú művészettel a a "l'art pour l'art"-ral. Képviselői nem tartják be az élet polgári szabályait, ellentétbe kerülnek az átlagos polgárokkal, akik a fejlődést képviselik, míg a szimbolisták magukat dekadenseknek nevezik.
Legfőbb képviselői: Oscar Wilde, Rilke, Hoffmanstall, Ibsen

Charles Baudelaire (1821-1867)
A francia költő 1821-ben született, Párizsban. Felvilágosult édesapja halála után hosszabb utazásra indult, amikor visszakerült Franciaországba, akkor ismerkedett meg első szerelmével, a kétes hírű színésznővel, Jeanne Duvallal, akit műveiben fekete Vénusznak nevezett.
1845-ben családja kénytelen volt gyámság alá helyeztetni, féktelen, bohém életmódja miatt.
1845-ben adta ki első képzőművészeti témájú könyvét Az 1845-ös Tárlatot. Az 50-es évek elején ismerkedett meg Madame Sabatier-val, egy szép és művelt kurtizánnal, „a fehér angyallal”, aki valóságos irodalmi-művészeti szalont tartott fenn Párizsban olyan vendégekkel, mint Flaubert vagy Gautier. 1857-ben jelent meg fő műve A Romlás virágai című versciklus, melyet a Le Figaro megtámadott. Nem sokkal később perbe fogták és néhány vers kihagyására ítélték. Komoly pénzügyi gondokkal és adósságokkal küszködött, betegsége is elhatalmasodott rajta, amit ópiummal és hasissal igyekezett enyhíteni. Ekkor készült el Mesterséges paradicsomok, ópium és hasis című esszéje. Szélütés érte, bénán és elnémultan kellett Párizsba szállítani, ahol utolsó hónapjait egy magánkórházban töltötte. 1867. augusztus 31-én halt meg Párizsban.

Arthur Rimbaud
1854. október 20-án született Charleville-ben. A nyugodt családi környezetből hamar megszökött és céltalan utazgatással töltötte életét. Ekkor jelent meg a Kóborlásaim című verse is. Verlaine hívására ment a fővárosba, akinek már egy korszakzáró nagy alkotással, A részeg hajó című költeményével mutatkozott be. Színre lépett az irodalmi életben: ekkor jelent meg először folyóiratban, s ez évben írta meg szonettjeinek jelentős részét. 1871-ben kezdődött Verlaiene-nel való zűrzavaros viszonya, melynek egy pisztolylövés vetett véget. 1873-ban jelent meg utolsó műve az Egy évad a pokolban. Ezt követően kezdődött el a haláláig tartó folyamatos utazása. 1891. november 10-én hunyt el.

Paul Verlaine
1844-ben született. Párizsban tanult, majd hivatalnoki állást vállalt. 1874-ben írta a Költészettan című művét, melyben kifejtette, hogy a költészet legfőbb eleme a zeneiség. Életét a kereszténység határozta meg, háborúellenes volt. 1871-ben ismerkedett meg Rimbaud-val, akibe beleszeretett. Kapcsolatuk idején tanította és a pénzét is az ifjú költőre költötte. Kapcsolatuknak Verlaine féltékenysége vetett véget, majd az emberölési kísérlete után két évre börtönbe zárták.Kiszabadulása után tudatosan vállalta kirekesztettségét, de bűntudat is gyötörte. A nyomor és a betegség évei következtek, s egyre jobban rabjává tette a „zöld méreg”, az abszint is. 1896. január 8-án halt meg Párizsban.