Nyelvek

Halihó! Szóval mai óránkon a nyelvek eredetéről, típusáról volt szó, és a nyelvek típusainak vizsgálatáról. Megbeszéltük az ugor ághoz tartozó nyelveket is, és hogy melyik mikor keletkezett. Ezt egy tök jó fa ábrázolja a tankkönyvben . :) Megbeszéltük a 3 nyelvtípust is (izoláló, agglutináló, flektáló) és a Tanárnő hozzáadott még egyet: Inkorporáló. Szerintem nagyon izgalmas téma,már most a kedvencemmé vált. :) Megbeszéltük, hogy hogyan is vizsgálják az ezzel foglalkozók a nyelveket. Háát...nem lehet könnyű a dolguk, de én azért kipróbálnám. :D

Na most Emlékeztetnék mindenkit a HÁZI FELADATra: Március 26-ra, azaz HÉTFŐre kell írni egy KÉZZEL ÍROTT ELEMZÉSt A VERSRŐL, AMIT LAPON KAPTUNK.

Amiről még szerettem volna írni, az a tegnapi irodalomóra. Befejeztük az impresszionizmust és a szimbolizmust. KEDDEN DOGÁT ÍRUNK AZ IMPRESSZIONIZMUSBÓL ÉS A SZIMBOLIZMUSBÓL. Nagyon izgalmas feladatot kaptunk ugyebár: válasszunk egy verset és egy hozzá illő képet. Már nem emlékszem pontosan, hogy mi volt a kép címe, de azt tudom, hogy Vajdának a Húsz év múlva című versének első versszakát választottuk. (Annyit tudok, hogy a képen egy piros hajú lány látható, és alatta egy fiúnak tűnő alak és köztük egy földrétegnek tűnő választék :D). Na de nem is volt az izgi, hanem belekezdtünk a magyar irodalom legizgalmasabb részébe a NYUGATba. Majd most jön Zsanna és Nóri kedvence, Ady (Lehet, hogy másnak is a kedvence, de róluk biztosan tudom :)). A NYUGATról megbeszéltük a történeti tudnivalókat: keletkezés, az első címlap, szerkesztők, nemzedékek. Nagyon izgalmas téma. :))

Szép napot mindenkinek! És akkor most Lidl reklám leszek :D(remélem hallottátok már, ahogyan egy nagyon idegesítő hangú nő 3x mondja el, hogy mennyibe kerül a trappista sajt, vagy a paradicsom :DD) Szóval dolgozat kedden az impresszionizmusból és szimbolizmusból, és hétfőre kézzel írott verselemzés. :)))

Doga..

Rövid összefoglalás a mai napról:
A mai szentséges (már majdnem hogy csodához fogható!) HÉTFŐi napon megírtuk a nyelvtan dolgozatot a stílusokról. :D

Mindenki kapott egy verset, jövő hétfőre kell készíteni egy másfél oldalas, kézzel írott (!) elemzést róla.
Tehát még egyszer: márc. 26., hétfő!

Ismét nyelvtan... doga nélkül

Mindenki úgy "készült", hogy a ma dolgozatot írunk a stílusokból, de mivel a tanárnő elfelejtette és megkönyörült rajtunk, ezért a mindenki által várt doga sajnos elmaradt.
A mai nyelvtanórán megismerkedtünk a nyelv és a kommunikáció, illetve a nyelv és a társadalom egymáshoz való viszonyulásával.
A nyelv a kommunikáció egyik alapja, melyhez hangok, ahhoz szavak kellenek, melyekből azután mondatokat és szövegeket alkotunk, melyhez ismernünk kell a nyelvtant.
Megbeszéltük, hogy társadalmi rétegenként, korosztályonként és regionálisan is megkülönböztetjük a különböző beszédstílusokat, melyekhez más-más szavak és mondatszerkesztések is társulnak.
Illetve megtárgyaltuk a szokás kérdést, azaz hogy a tyúk vagy a tojás volt az a bizonyos előbbi, persze mi ezt a beszéd és nyelv, illetve a gondolkodás és nyelv kérdésével, melyre különböző válaszok érkeztek.
Az óra hátralevő részében a munkafüzetben oldottunk meg feladatokat, még pedig a felolvasott mondatokat kellett helyes alakra hozni.

Emlékeztek erre?:D

egyszer csak meghallottam, és egyből eszembe jutott :)
http://www.youtube.com/watch?v=jqjnLAOL6eA&feature=BFa&list=PL1E061C8E199691AE&lf=results_main

Ki is az a

német ember, aki folyton átrendezi a konyhámat? Hangzik el nálunk a kérdés, ha valamit elfelejtettem. (Válasz: Alzheimer)
 Szóval azért nem találtuk meg a Gulácsy-képet, mert Rippl-Rónai festette :o).
Íme:

Kérdés

OKTV-zni vágyók! Jöttök reggel?

És én is olvasok: Emily Bronte: Üvöltő szelek

Én is olvasok : Graham Greene: Az isztambuli vonat :)))

Példa

Ha valaki nem szokott szomszédolni, és még nem tudja:
May Anna bejutott a nyelvtan OKTV utolsó fordulójába. Az orvosi nyelvről készített dolgozatával a maximális 100 pontot érte el.   Gratulálunk és március 30-án valamennyien szurkolunk neki. :o))

Baudelaire, Verlaine, Rimbaud avagy a szimbolizmus

A mai dupla órát a Tanárnő hiányzásának ellenére megtartottuk. Megbeszéltük az eddig tanult és még a számunkra "ismeretlen" stílusirányzatokat, köztük a XX. század eleji izmusokkal, az avantgárddal és a posztmodernnel. Majd rátértünk a Modernségre, ami most már tudjuk, az impresszionizmus, a szimbolizmus és a szecesszió. A mai dupla órán a szimbolizmussal és annak legfőbb képviselőivel ismerkedhettünk meg.

Szimbolizmus
A szimbolizmus görög eredetű szó (szümballein) jelentése összeillesztés. Az önmagukon túlmutató, sejtelmes jelentésvilágú jelképeket választja. Célja a szépség és egy más értékrendű világ kifejezése, így kapcsolatban áll az öncélú művészettel a a "l'art pour l'art"-ral. Képviselői nem tartják be az élet polgári szabályait, ellentétbe kerülnek az átlagos polgárokkal, akik a fejlődést képviselik, míg a szimbolisták magukat dekadenseknek nevezik.
Legfőbb képviselői: Oscar Wilde, Rilke, Hoffmanstall, Ibsen

Charles Baudelaire (1821-1867)
A francia költő 1821-ben született, Párizsban. Felvilágosult édesapja halála után hosszabb utazásra indult, amikor visszakerült Franciaországba, akkor ismerkedett meg első szerelmével, a kétes hírű színésznővel, Jeanne Duvallal, akit műveiben fekete Vénusznak nevezett.
1845-ben családja kénytelen volt gyámság alá helyeztetni, féktelen, bohém életmódja miatt.
1845-ben adta ki első képzőművészeti témájú könyvét Az 1845-ös Tárlatot. Az 50-es évek elején ismerkedett meg Madame Sabatier-val, egy szép és művelt kurtizánnal, „a fehér angyallal”, aki valóságos irodalmi-művészeti szalont tartott fenn Párizsban olyan vendégekkel, mint Flaubert vagy Gautier. 1857-ben jelent meg fő műve A Romlás virágai című versciklus, melyet a Le Figaro megtámadott. Nem sokkal később perbe fogták és néhány vers kihagyására ítélték. Komoly pénzügyi gondokkal és adósságokkal küszködött, betegsége is elhatalmasodott rajta, amit ópiummal és hasissal igyekezett enyhíteni. Ekkor készült el Mesterséges paradicsomok, ópium és hasis című esszéje. Szélütés érte, bénán és elnémultan kellett Párizsba szállítani, ahol utolsó hónapjait egy magánkórházban töltötte. 1867. augusztus 31-én halt meg Párizsban.

Arthur Rimbaud
1854. október 20-án született Charleville-ben. A nyugodt családi környezetből hamar megszökött és céltalan utazgatással töltötte életét. Ekkor jelent meg a Kóborlásaim című verse is. Verlaine hívására ment a fővárosba, akinek már egy korszakzáró nagy alkotással, A részeg hajó című költeményével mutatkozott be. Színre lépett az irodalmi életben: ekkor jelent meg először folyóiratban, s ez évben írta meg szonettjeinek jelentős részét. 1871-ben kezdődött Verlaiene-nel való zűrzavaros viszonya, melynek egy pisztolylövés vetett véget. 1873-ban jelent meg utolsó műve az Egy évad a pokolban. Ezt követően kezdődött el a haláláig tartó folyamatos utazása. 1891. november 10-én hunyt el.

Paul Verlaine
1844-ben született. Párizsban tanult, majd hivatalnoki állást vállalt. 1874-ben írta a Költészettan című művét, melyben kifejtette, hogy a költészet legfőbb eleme a zeneiség. Életét a kereszténység határozta meg, háborúellenes volt. 1871-ben ismerkedett meg Rimbaud-val, akibe beleszeretett. Kapcsolatuk idején tanította és a pénzét is az ifjú költőre költötte. Kapcsolatuknak Verlaine féltékenysége vetett véget, majd az emberölési kísérlete után két évre börtönbe zárták.Kiszabadulása után tudatosan vállalta kirekesztettségét, de bűntudat is gyötörte. A nyomor és a betegség évei következtek, s egyre jobban rabjává tette a „zöld méreg”, az abszint is. 1896. január 8-án halt meg Párizsban.

Kiscsoportos foglakozás

M ismét a közepesekkel voltuk összevonva. Ibsen Vadkacsáját kezdték el ma. Habár a Tanárnő az óra elején még befejezte mondanivalóját a Nóra című műről, és elmondtam a babaszoba történetet. Bevallom, nem akartam erre figyelni, mert Latinovics bérletesekkel nemsokára lesz egy előadás Ibsen Nóra című drámájából. Nóra után elkezdődött Vadkacsa elemzése. Még az előző órán írtak belőle egy olvasás ellenőrző dogát, most pedig bemutatták nekünk Gregersről, Hedvigről és Hjalmarról. Nem nagyon tudtam hozzászólni, mert a drámát csak most kezdtem el, és így nem nagyon értettem, de érdekes volt úgy meghallgatni, hogy még fogalmam sem volt az egészről. :D Még annyit megemlítenék, hogy a Tanárnő Hjalmart (de lehet, hogy Gregerst) a sportszelet reklámmal hozta kapcsolatba..én nem értettem miről van szó, de Vanda bizonyára emlékszik, ezért megkérném, hogy majd írja le, mert nagyon vicces volt, és kb. 10 percen keresztül ezen röhögtem :DD

Másik dologról is szeretnék információt adni. Ma került megrendezésre iskolánkban a A humán tudományok konferenciája , ahol előadást tartott Zsanna és Zsófi az emelt magyarosok közül, valamint Szigethy Ági, Valentin Eszter és Tóth Andris nevű osztálytársaim. Ági, Zsófi és András előadását láttam, amik nagyon tetszettek. Sajnos Zsannáéra és Zsófiéra nem tudtam bemenni, de a történelem órai bemutató és a tanárok véleménye szerint nagyon ügyesek voltak. Láttam még Csonka Vivi és Kiss Dávid előadását is, és persze a konferencia végén véleményt mondott Gyüszi László, akiről Zsanna kiselőadását hallgatók megtudhattak pár dolgot. Gyüszi László Tatabánya történetével foglakozott és sok műve jelent meg, valamint Megyei Prima Primissima díjas és Tatabánya díszpolgára is. (Ezt mind Zsanna kiselőadásából tudom :P)

C-sek, D-sek és B-sek mit csináltak az órákon? Szép napot mindenkinek és a Tanárnőnek jobbulást! :)

Nyelvtan kedden(!!!)

Az emeltes tananyagtól eltérve a nyelvművelésről és a nyelvújításról szólt a mai nap.

Az órai anyag lényeges/kiinduló mondata ez volt (amire a későbbiekben építhettünk): A világ folyamatosan változik, ezért a nyelvnek is változnia kell.

Fontos, hogy kordában tudjuk tartani és nem hagyhatjuk, hogy magától fejlődjön.

Manapság rengeteg új, angol szó került a köztudatba, amit fordításokkal akarnak beemelni a magyar nyelvbe. A Tanárnő említette, hogy az e-mailt drótpostára fordították, azonban a köztudatban kevésbé terjedt el.

Ezzel párhuzamosan a latin kifejezéseket akarták magyarosítani (így alakult ki az iskola szavunk is) vagy magyarral helyettesíteni.

Szó esett a Bibliáról is, amiről tudtuk azt, hogy Károli Gáspár fordította le 1590-ben Vizsolyban. Ez volt a református fordítás, de a katolikusról már kevesebbet tudtunk, SŐT annyira semmit, hogy az alaposok azt kapták házinak, hogy nézzenek utána.

Érintőlegesen beszéltünk a magyar nyelv államnyelvvé válásáról (legalább ehhez az emelt törisek rögtön tudtak mondani egy évszámot:).

Ezek után a nyelvműveléshez kapcsolódó személyeket soroltunk fel.

Sylvester János ebből a szempontból fontos volt, hisz ő írta az első magyar nyelvű nyelvtan könyvet (latinról).

Dévai Bíró Mátyás magyar helyesírási könyvet írt (ez már magyarról magyarul volt), de latin címet kapott.

A XVI. század közepe táján nem sok követőjük akadt, de a XVII. századra már tömegmozgalommá vált.

Végezetül Apáczai Csere Jánosot említettük meg, aki a Magyar Enciklopédiát írta. Ez szaktudományi lexikon volt, de igyekezett minden szaktudomány szakszavait magyarul megfogalmazni.

Kicsöngetéskor kezdtünk volna Hegelbe és az ő jóslatába, de ez már a következő órára csúszik.

Ibsen

Ma szokás szerint eldönthettük (mármint az ások), hogy mit csinálunk magyaron. Az óra első felében az alaposok olvasás ellenőrzőt írtak Ibsen Vadkacsájából. Addig mi 20-25 percnyi néma csendben háziztunk vagy olvastunk.
A dolgozat beadása utána belekezdtek Ibsen életébe. Nem sok idő maradt már az órából, de néhány dolgot meg tudtak beszélni az íróról. Többek között, hogy ő volt a polgári dráma megteremtője és NORVÉG.
1828-tól 1906-ig élt.
A kor polgári társadalmát foglalkoztató és veszélyeztető témákról írt, ellentétben Madáchhal. Őt nem érdekelték olyan nagy kérdések, mint hogy "létezik-e szabad akarat?" inkább a mindennapok problémáit tárta az olvasó elé. Erre jó példa a Vadkacsa (amit természetesen már mindenki elolvasott:).
Elszegényedett család gyermeke volt és kis ideig dolgozott gyógyszerész segédként, ezért is állt közel hozzá a vegyészet.

Pontosan meghatározható, hogy mikortól kezd el az írással foglalkozni. Az 1848-as év rá is nagy hatással volt, mivel a forradalmi hullám mindenhová behatolt.

1850-ben jelent meg az első színműve a Catalina. Ezután kezdte a színházhoz kötni a munkáját.
Az 1860-as években európai körutazásra indult. A legtöbb időt Münchenben és Rómában töltötte (két/három hónapot).

Hegel elméletét tanulmányozta és erre jó lehetőség volt az, hogy sok időt tölthetett német nyelvterületen.

Végezetül beszéltek Ibsen Nórájáról is, aminek az eredeti címe a Babaszoba. Ez a dráma hozta meg neki többek közt a nagy sikert. Egy feminista mozgalommal egybeszövődik a történet, ahol a nők nem csak szavazati jogot akarnak szerezni maguknak, hanem önálló jogi személyként akarnak érvényt nyerni (mert akkoriban a nők nem járhattak férfi kíséret nélkül az utcákon stb.).

Sajnos ilyenkor csöngettek ki, pedig nagyon érdekes dolgokról volt szó.

Ványa bácsi és az impresszionizmus (javított)

Tegnapelőtt mindenki a saját osztályával volt. Érdekes volt hallgatni, hogy az alaposok hogyan dolgozzák fel a Ványa bácsit. Csehov drámaiatlan drámája is szóba került és érdekességként megtudtuk, hogy a MoSZkvai MűvéSZ SZínház (ahogy Barna mondta, tele van SZ betűvel) társulata vitte sikeresen színre.
Csoportokban kellett jellemezniük a szereplők egy részét, Jelenát, Szerebrjakovot, Ványa bácsit és Asztrovot. Mellékesen megjegyzem, hogy nagy segítség volt számukra az emeltes könyvünk :)

A könyvtári óra elég nehézkesen indult. De végül sikerült megértetnünk, hogy filmet kell néznünk. Híres festők alkotásainak elemzésével mutatta be a film a XIX. századi impresszionizmust.

A legérdekesebb szerintem MOnet volt, aki idős korában rengeteg festményt készített tavirózsákról, és kertjét úgy vázolta fel, hogy tükrözze a lelkiállapotát. Érdemes róla tudni azt is, hogy szinte mindig ugyanazokat a motívumokat használta csak különböző évszakokban/napszakokban festette meg őket. Erre jó példa az Impresszió, a felkelő nap című képe, amit többféleképpen ábrázolt.

Kortársa, MAnet volt az egyik legtöbb botrányt megélt művész, hisz az 1863-as Reggeli a szabadban című képe sokakban felháborodást keltett. Többek közt azért is, mivel két felöltözött férfit, egy fehér, lenge ruhás és egy teljesen meztelen nőt ábrázol. Betiltották a kép bemutatását, de közkívánatra III. Napóleon (ahogy már töriből tanultuk, Bonaparte unakaöccse) egy napra engedélyezte a megtekintését.
1865-ben volt még egy botrányos festménye az Olympia. Ez az akt ugyanazt a nőt ábrázolta, mint akit a Reggeli a szabadban-ban lefestett meztelenül.

Renoire-t is sok kritika érte, főleg az Akt a napsütésben című festménye miatt. Többen támadták, mert szerintük a nő, akit ábrázol a testén lévő kék/zöld foltok miatt egy hullára hasonlít.

Bocsánat a hibákért, csak későn észleltem, hogy volt külön Monet és Manet is és így a film alapján a kiejtés miatt nem nagyon tudtam őket szét választani...

Ahogy már a Tanárnő is írta, hétfőn dolgozat várható, így érdemes megtanulni az életrajzokat IS!! (mert szerintem a legfőbb probléma azzal volt)

Amúgy már elolvastam a Vadkacsát és szerintem, A kőszívű ember fiai után, ez volt a legjobb kötelezőnk:) és ha már kikölcsönöztem Ibsen Három drámáját elkezdtem olvasni a Nórát is (tavasz vége fele a színházban is megnézzük, így legalább lesz valami előismeretem ezzel kapcsolatban:)

Hörr-morr

 Szerintem kezdjétek el megtanulni a realizmust. Legalább úgy, mintha ....hmmm... töridogára készülnétek. És akkor nem lesznek ilyen botrányos eredmények.

Jövő hétfőn, ha megyek, megpróbálkozhattok egy tisztességesebb változattal. Olyannal, amire úgy tanultatok, mintha emeltre járnátok.