Rég meséltünk

Azt hiszem majdnem egy hét maradt ki a blogírásból. Ezért úgy gondoltam, összefoglalom az elmúlt egy hét dolgait. Kezdem a múlt hét péntekkel. Nagyon rég volt, és nem nyelvtanóra, hanem irodalom volt! *.* Persze szeretjük a nyelvtant is, csak hogy irodalomból kedden évfolyamdogát írtunk, ezért nem hiányozhatott Ady költészetéből a néhány vers amit még meg kellett nézni. Azt hiszem akkor olvastuk el az Ember az embertelenségben című verset. Meg még játszottunk is egy versfelismerős játékot is, ami tök jó felkészülés volt a keddi dogára. És akkor kanyarodjunk is el a péntekről a tegnapra. Hétfő ugyebár kimarad mert szünet volt (sokáig lehetett aludni, meg több időnk is volt tanulni, meg pihenni is...annyira imádom a szüneteket *.*), na de kedden 6. órában dogát írtunk. Nekem ismerős volt a doga, valószínűleg azért, mert Stendhal, Csehov, Gogol, meg a többiek esetében is vannak nagyon jellemző dolgok, amiket nem elég egyszer megkérdezni a diákoktól, akik közben gőzerővel (reméljük!) tanultak az évfolyamdogára. Persze ez nem a tanárok, meg az összeállítók ellen szól, de ennyivel könnyebb dolgunk lehetett volna, ha csak ezeket tanuljuk meg. Mondjuk így sem panaszkodhatok, mert számomra csak Ady meg az istenes versek voltak nehezek, a többihez egyszerűen csak figyelemre lett volna szükség, és szerencsére 4es is lett a dogám, de azért szeretném újraírni. KI SZERETNÉ ÚJRAÍRNI MÉG??? Jövő hét folyamán lehetőségünk lesz rá, addig is jó tanulást, felkészülést mindenkinek! :)

Tanulás gőzerővel..vagy mégsem?

Ha csütörtök, akkor dupla irodalom. jééééj :) A Tanárnő tegnap mindenkinek kiadta a parancsot, hogy Ady összes versei kötetből a másodikat hozzuk. Mindenki fejvesztve rohant a könyvtárba óra előtt, erre kiderült, hogy nem is kellett..de talán így jobb volt :D Elemezhettük Szilágyi Ákos Magyar Ugar című ömömm "alkotását", amit sokan zavartnak fogtak fel. De mikor kicsomagoltuk, sok apró kis részletre fény derült. Meglepő, hogy egy kortárs költő mennyit tud írni a 100 évvel előttünk élőkről, és az érzéseikről. Feltárta előttünk az Ady-Tisza (István) ellentétet, megtudtuk, hogy Szárszó volt a kultikus helye azoknak az öngyilkosságoknak, amik tüntettek az akkori rezsim ellen, belevette versébe a nagy magyar költőket (Kölcsey, Vörösmarty, József), és a híres (egyeseknek híres, nekünk annyira nem :D) tiszaeszlári vérvád Solymos Eszter ügye is helyet kap a versben. A második óra a gyakorlás jegyében telt. Kaptunk régebbi évfolyamdolgozatokat, hogy készüljünk a május 29-ei évzáró dolgozatra. Két feladatlapot is kaptunk, és annyira nem voltak siralmasak az eredmények, mint a féléves dogánál :) Ezután pedig Adyt kezdtük volna el befejezni ( igen, tudom, hogy nyakatekert :D) de kicsöngettek :D Kövi órára össze kell írni, hogy A mesebeli János című versben mitől olyan mesebeli ez a mi Jánosunk :) Holnap pedig nyelvtan dolgozat a nyelvemlékekből, tessék örülni! :D

A magyar helyesírás története (2012.máj.4. a pénteki óra anyaga)

Helyesírás =  
=Nyelvművelő kézikönyv: "beszédünk, élőszóbeli megnyilatkozásunk, gondolataink írásban való rögzítésének, a betűk és írásjelek használatának szabályrendszere."
=Magyar nyelv értelmező szótára: "Azoknak az elveknek és szabályoknak az összessége, amelyek szerint a nyelv szavait, szókapcsolatait, mondatait írni, írásjeleit használni kell."

A magyar helyesírás már Szent István korától formálódik és változik.
A magyar helyesírásnak három korszakát különböztetjük meg:

• A középkori rendszerek kora (XI. század - 1530-as évekig, a könyvnyomtatás koráig)
• Az újkori rendszerek kora (1530-1832-ig, az első helyesírási szabályzat megjelenéséig)
• A legújabb kori helyesírás (1832-től napjainkig)

A középkori rendszerek kora 

A szövegek hangjelölése gyakran különbözött egymástól, a kiejtés erősen ingadozott és a magyar nyelv hangjait nem lehetett tökéletesen jelölni a latin ábécé betűivel.Az ómagyar korban a szerzetesi, monostori helyesírás mellet meghatározó volt a királyi kancellária helyesírása. Az oklevelek írásának tökéletesítése miatt egységes írásgyakorlatot vezettek be. Ekkor jött létre Husz Jánosról elnevezett, Huszita Biblia fordítói által a huszita,  mellékjeles helyesírás. (Kódexekben is alkalmazzák.) Ez a mellékjelező eljárás a magánhangzók jelölésében él tovább.

Az újkori rendszerek kora

A könyvnyomtatás elterjedése miatt megnőtt az igény a minél egységesebb hangjelölés iránt. A helyesírás vallási felekezetek szerint is eltért: 

• protestáns - Károli Gáspár által fordított, Vizsolyi Biblia és Szenczi Molnár Albert Zsoltároskönyve terjesztette el. Szabályait Dévai Bíró Mátyás és Szenczi Molnár foglalta össze. Különválasztotta a z és az sz, az s és a zs hangok jelölését. Állandósította a ty,gy,ny,ly jelölésmódját és véglegesítette a hosszú magánhangzók ma jelölését.
  A helyesírás-történeti szakirodalom egyöntetűen Heltai Gáspár nevéhez köti a protestáns helyesírás sikerét. Egyrészt, mert ő alkotta meg betűrendszerünket, azaz mássalhangzóinkat egyjegyű vagy kétjegyű betűkkel (s-zs, t-ty), magánhangzóinkat viszont egyjegyű vagy egyjegyű mellékjeles betűkkel (o-ó, u-ü) írjuk. Fő területe Erdély és irányítói a protestáns papságból kerültek ki.
• katolikus - Káldi György és Pázmány Péter voltak a legfőbb képviselői.  Valamennyi mássalhangzót a mai módon jelöli, kivéve a |c| és a |cs| hangot (ezek jele: cz és ch). Pázmány viszont a |cs| hang értékében a „cs” jelet használja, és Kazinczy hatására ez terjed el. Területe a Királyi Magyarország, irányítója a klérus.

A magyar helyesírás a 17. századig inkább fonetikus volt, legfőbb elve a kiejtés szerinti írásmód volt, s ezért a kiejtés a leghűségesebb tükrözésére törekedtek (pl.: egésség, szabaccság), de után az ún. etimologikus, szóelemző írásmód kezdett érvényesülni. Ez az elv a szóelemek eredeti formáinak megtartására törekedett.

>>>>Emiatt az ellentét miatt tört ki az ypszilonista-jottista háború.

Verseghy Ferenc képviselte az ypszilonistákat, aki a szavak kiejtett alakjainak leírásához ragaszkodott, míg a jottisták vezére, Révai Miklós, a szóelemző írásmódot követte.

Megoldás: jottisták győzelme - az írók többsége, így Kazinczy Ferenc is őket támogatta

 A felvilágosodás kora végre megszüntette a magyar helyesírás vallási megosztottságát.

Berzsenyi: "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem..."

A legújabb kori helyesírás -letisztulás, megállapodás

1830. megalakul a Magyar Tudós Társaság (az MTA elődje) és Vörösmarty Mihály közreműködésével elkészítették az első helyesírási szabályzatot.

A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai

1844. hivatalos nyelv a közéletünkben is a magyar

Az 1984-ben kiadott A magyar helyesírás szabályai, már a 11. kiadásnál jár.

Ezt követte a Helyesírási kéziszótár és a Magyar helyesírási szótár.

Továbbra is..

Csütörtökön az első órában May Anna kiselőadását hallhattuk az orvosi nyelvről (kissé másként, mint ahogy vártuk). :)
A második órában valami egészen új dologgal foglalkoztunk...ja mégsem, még mindig Adyról volt szó! :D  Ami némiképp újdonságnak számíthat: az "istenes" verseket olvasgattuk, elemeztük (mint pl.: Hiszek hitetlenül Istenben, A Sion-hegy alatt, stb.) Megállapítottuk, hogy ezek az istenek különbözően ábrázoltak, de többször hasonlóságot lehet felfedezni egyes versekben.

Pénteken a Tanárnő megkegyelmezett nekünk és nem kellett elmondanunk a Halotti beszédet, viszont a legközelebbi órára már az Ómagyar Mária-siralom (Ez egy kicsit hosszabb, és a vége hasonlít a "Ha eljön Joe Black"-éra, de sebaj. :o )) részletét is kell tudni! Ezzel a két nyelvemlékkel foglalkoztunk órán, csak úgy ahogy eddig: szóról szóra... :)

Ady

Pénteken négy csoportra bomlottunk és plakátokat csináltunk. Ady, minden órán szóba jövő, Új versek (1906) című kötetének a bemutatása volt az egyik feladat rajzos formában. Különváltak ettől a már eddig vett Léda-versek, és más csoport kapta Ady szimbólumokat tartalmazó verseit. A mi feladatunk az "én szerepversek" felvázolása volt. A plakátok elkészülése után minden csoportból egy-egy ember ismertette a rajzok segítségével a kapott témáját.

A hétfői órán újra nyelvtanunk volt és SZÓRÓL SZÓRA elemeztük a Halotti beszédet (már ameddig eljutottunk).

Ma viszont még mindig Adyval foglalkoztunk. Először újra átbeszéltük az Új verseket, majd két művét hasonlítottuk össze. Az egyiket az Új versek kötetből (A Tisza-parton), a másikat a Vér és aranyból (Én nem vagyok magyar?).
Kezdetben nem találtunk a két vers között azonosságot, a magyarság tudaton kívül, de többszöri olvasás után láttuk, hogy a közös halmazba majdnem több minden került, mint a másik kettőbe külön-külön.
Házinak kaptuk, hogy írjunk egy bevezetést az összehasonlító fogalmazáshoz (amit NEM kell megírni CSAK a bevezetést) és el kell olvasnunk Adytól a Mátyás bolond diákját és A befalazott diákot.

Én is olvasok. Most éppen Benedek István Aranyketrecét :)

Néhány kép...

Ma böngészés közben találtam néhány érdekes képet Adyról és gondoltam, megosztom itt a blogon.

Ady éves bérletjegye a Magyar Királyi Államvasutaknál [mennyivel szebb volt, egy ilyen bérlet, mint a mostani :)]

és itt van még egy bankjegy, amin szintén Ady arcképe található:

Ady Bíró Verának írt fényképes levelezőlapja 1909-ből:

Az első fotót itt találtam, a harmadikat pedig itt, érdemes körülnézni!

Ady, Ady, Ady

Ady...a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb költője van még porondon. Persze ez nem gond, mert nagyon szépek a versei. Eddig az Új versek c. kötettel foglalkoztunk. Megbeszéltük a kötet ciklusait és több verset is "kibogoztunk", volt azonban amelyiket a Tanárnő csak felolvasta, de azok is nagyon szépek voltak. Keddre verseket kellet tanulni (voltak kivételek, akiknek szerdára :PP). Ezek a Góg és Magóg fia vagyok én..., A magyar Ugaron és egy választott Léda vers. Én a Léda Párisba készül c. verset választottam, de hallhattuk a Lédával a bálban, a Tüzes seb vagyok, Héja-nász az avaron, valamint Besszitől az Áldásadás a vonaton c. verset, ami nekem nagyon tetszett. Mai óránkon bepillantást nyerhettünk a szecesszióba, a Párisban járt az Ősz című versen keresztül. Nekem az egyik kedvenc versem lett, annak ellenére, hogy a legfőbb gondolat benne a halál. A szecesszió az irodalomban a halál kifejezésével jelenik meg. De közben szimbolista is a vers, például ott az Ősz, ami az elmúlást jelenti. Az ősz ebben a versben tulajdonképpen, jött és ment, de a költőben egy nagyon fontos gondolatot fogalmazott meg, ami eddig, mint "játék" jelent meg a költő életében.

Nem szabad elfelejteni, hogy HÉTFŐRE verset kell tanulni.: A FÖL-FÖLDOBOTT KŐ és a PÁRISBAN JÁRT AZ ŐSZ vagy KOCSIÚT AZ ÉJSZAKÁBA. Nem szabad elfelejteni! :PP

És még mindig Ady..:)

A csütörtöki óra elején ismét átismételtük, hogy mit is tudunk Adyról, illetve munkásságáról.
Legfőbb munkája az 1906-ban megjelent Új versek. Ciklikus elrendezésű, négy részből áll: Léda asszony zsoltárai, A magyar Ugaron, Daloló Párizs, Szűz ormok vándora. Ezek közül olvastunk és elemeztünk sooooook-sok verset, többek között: A vár fehér asszonya, Héja-nász az avaron, Áldásadás a vonaton, Elbocsátó, szép üzenet, A föl-földobott kő. :) LEGALÁBB ezeket tudni kell felismerni, elemezni, stb., mindegyik megtalálható a szöveggyűjteményben.

És ne felejtsük el a verstanulást!!

2011. április 11.

Ady Endre 1877. november 22-én az Észak-Erdélyben lévő Szilágy megyei Érdmindszenten született, melyet ma Adyfalvának neveznek. Édesapja Ady Lőrinc hétszilvafás nemes volt, édesanyja pedig a Pásztor Mária névre hallgatott, aki pedig egy református pap és egy tanár leszármazottja volt. Az édesanyja hatása, valamint a 13. századra visszavezethető nemesi ősöktől örökölt öntudat elevenen élt a családban. Nevüket Ond honfoglaló vezér nevéből származtatták. Valószínűleg Ady Endre esetében ezért ilyen nagy mértékű a ragaszkodás Magyarországhoz.

" És, jaj, hiába mindenha szándék,

Százszor földobnál, én visszaszállnék,

Százszor is, végül is. "

Mai óra fő témája az volt, hogy Ady Endre hogyan, s miként viszonyul Magyarországhoz. Az " Új versek " c. kötetének " A magyar ugaron" és a " A daloló Páris" ciklusából szemezgettünk, és követtük végig érzéseinek kivetítését különböző versekben. Ilyen vers volt például " A magyar ugaron " , " A Gare de L' Esten " és " A föl-földobott kő ", amit sajnos az óra végére hagytunk, ezért nem teljesen rágtuk át.
Mindegyikben megjelent az "én" és a haza/ természet kapcsolata. " A magyar ugaron" c. versben kezdetben az "én" volt az aktív cselekvő, majd ezt az aktivitást, lendületet átvette maga a táj. A vers végén már nem az a bizonyos "én" a cselekvő, hanem a természet. A táj pozitív illetve negatív jelzőkkel van illetve. Megfigyeltünk, hogy a pozitív vonás jóval kevesebb, mint a negatív. Az a néhány pozitív, ami már szinte el van rejtve a versen belül, az a múltat illeti a hazában rejlő csekély lehetőségek mellett. Mi több, ott van Ady hazaszeretete is, amit elég nagy, ahhoz képest szépen el tudja rejteni.
" A Gare de L' Esten " c. verséből megtudhattuk szintén a haza és az én kapcsolatát. Észrevettünk szecessziós elemeket ( halál, szexualitás, "én" halottként való bemutatása ). A versben összehasonlítja Párizst és a hazát. Párizs sokkal pozitívabb, kecsegtetőbb a vers végkifejletében Ady arra vezeti az olvasót, hogy a hazát válassza, már csak a sorsa miatt is. A költő a Párizsból való hazatérésével kulturális fellendülést szeretett volna elérni Magyarországon.

Összegzésként és személyes véleményem alapján: Ady oda volt a Hazért... de valljuk be, néha jól titkolta :D

Halódunk

?

Válassz!

 Egy vers két felfogásban.

 

Nyelvek

Halihó! Szóval mai óránkon a nyelvek eredetéről, típusáról volt szó, és a nyelvek típusainak vizsgálatáról. Megbeszéltük az ugor ághoz tartozó nyelveket is, és hogy melyik mikor keletkezett. Ezt egy tök jó fa ábrázolja a tankkönyvben . :) Megbeszéltük a 3 nyelvtípust is (izoláló, agglutináló, flektáló) és a Tanárnő hozzáadott még egyet: Inkorporáló. Szerintem nagyon izgalmas téma,már most a kedvencemmé vált. :) Megbeszéltük, hogy hogyan is vizsgálják az ezzel foglalkozók a nyelveket. Háát...nem lehet könnyű a dolguk, de én azért kipróbálnám. :D

Na most Emlékeztetnék mindenkit a HÁZI FELADATra: Március 26-ra, azaz HÉTFŐre kell írni egy KÉZZEL ÍROTT ELEMZÉSt A VERSRŐL, AMIT LAPON KAPTUNK.

Amiről még szerettem volna írni, az a tegnapi irodalomóra. Befejeztük az impresszionizmust és a szimbolizmust. KEDDEN DOGÁT ÍRUNK AZ IMPRESSZIONIZMUSBÓL ÉS A SZIMBOLIZMUSBÓL. Nagyon izgalmas feladatot kaptunk ugyebár: válasszunk egy verset és egy hozzá illő képet. Már nem emlékszem pontosan, hogy mi volt a kép címe, de azt tudom, hogy Vajdának a Húsz év múlva című versének első versszakát választottuk. (Annyit tudok, hogy a képen egy piros hajú lány látható, és alatta egy fiúnak tűnő alak és köztük egy földrétegnek tűnő választék :D). Na de nem is volt az izgi, hanem belekezdtünk a magyar irodalom legizgalmasabb részébe a NYUGATba. Majd most jön Zsanna és Nóri kedvence, Ady (Lehet, hogy másnak is a kedvence, de róluk biztosan tudom :)). A NYUGATról megbeszéltük a történeti tudnivalókat: keletkezés, az első címlap, szerkesztők, nemzedékek. Nagyon izgalmas téma. :))

Szép napot mindenkinek! És akkor most Lidl reklám leszek :D(remélem hallottátok már, ahogyan egy nagyon idegesítő hangú nő 3x mondja el, hogy mennyibe kerül a trappista sajt, vagy a paradicsom :DD) Szóval dolgozat kedden az impresszionizmusból és szimbolizmusból, és hétfőre kézzel írott verselemzés. :)))

Doga..

Rövid összefoglalás a mai napról:
A mai szentséges (már majdnem hogy csodához fogható!) HÉTFŐi napon megírtuk a nyelvtan dolgozatot a stílusokról. :D

Mindenki kapott egy verset, jövő hétfőre kell készíteni egy másfél oldalas, kézzel írott (!) elemzést róla.
Tehát még egyszer: márc. 26., hétfő!

Ismét nyelvtan... doga nélkül

Mindenki úgy "készült", hogy a ma dolgozatot írunk a stílusokból, de mivel a tanárnő elfelejtette és megkönyörült rajtunk, ezért a mindenki által várt doga sajnos elmaradt.
A mai nyelvtanórán megismerkedtünk a nyelv és a kommunikáció, illetve a nyelv és a társadalom egymáshoz való viszonyulásával.
A nyelv a kommunikáció egyik alapja, melyhez hangok, ahhoz szavak kellenek, melyekből azután mondatokat és szövegeket alkotunk, melyhez ismernünk kell a nyelvtant.
Megbeszéltük, hogy társadalmi rétegenként, korosztályonként és regionálisan is megkülönböztetjük a különböző beszédstílusokat, melyekhez más-más szavak és mondatszerkesztések is társulnak.
Illetve megtárgyaltuk a szokás kérdést, azaz hogy a tyúk vagy a tojás volt az a bizonyos előbbi, persze mi ezt a beszéd és nyelv, illetve a gondolkodás és nyelv kérdésével, melyre különböző válaszok érkeztek.
Az óra hátralevő részében a munkafüzetben oldottunk meg feladatokat, még pedig a felolvasott mondatokat kellett helyes alakra hozni.

Emlékeztek erre?:D

egyszer csak meghallottam, és egyből eszembe jutott :)
http://www.youtube.com/watch?v=jqjnLAOL6eA&feature=BFa&list=PL1E061C8E199691AE&lf=results_main