Megpihenünk...

Nem egészen …:))) A mai dupla órán folytattuk Csehov Ványa bácsijának feldolgozását, csoportokban. Az első órán a folytattuk a tegnapi feladat megbeszélését: mind a négy csoport ismertette a felvonások történéseit. Megtudhattuk, hogy miért iszik (nem vizet) Asztrov és Ványa bácsi, miért nem igazi professzor Szerebjakov, és levonhattuk a következtetést: mindnyájan elégedetlenek.A második órán azt a feladatot kaptuk, hogy a „drámás” csoportvezetőink segítségével rendezzük meg a felvonásainkat. Nekem személy szerint a kivitelezés tetszett a legjobban: Zsannáék Csehovot megszégyenítve adták elő párbeszédjeiket, Enikőék némán próbáltak nem öngyilkosok lenni. De természetesen ne feledkezzünk meg Vandáékról sem, akik másfélliteres üvegből vodkáztak, és Dávid felháborodott Ványa bácsi alakításáról sem.A darabot befejeztük, minden visszakerült a régi kerékvágásba.

Ami a francia realizmusból kimaradt:

A mai órán még megismerkedhettünk a naturalizmus képviselőjével, Emile Zola különös életével és munkásságával, valamint leghíresebb művével, a Nanával, melynek főszereplője egy színésznőcske, aki áttetsző ruhadarabokban hódította meg a férfiak szívét, és szedte el azoknak a vagyonát.

Az óra végén még volt egy kis időnk arra, hogy elkezdjük a XIX. Századi drámát, közte az impresszionizmust és a szimbolizmust.