*

Szép napot!

Az elmúlt időszakban elmaradtak a blogra való írások. Mivel Petra hiányzik, gondolom várja az óra fejleményeit.
Továbbra is Babitscsal foglalkoztunk. Az óra elején A lírikus epilógja c. szonettéről írt esszénket olvastuk fel, belekóstolva a bezártság érzésébe. Az óra további részében az Esti kérdést olvastuk el és meglepetésünkre a hosszú terjedelmű mű, csupán egy mondat. Ahogy leszáll az este, előkerülnek a filozófiai a gondolatok. (Számomra ez a legkedvesebb vers, amivel valaha találkoztam. Azért áll hozzám ilyen közel ez a vers, mert az első színpadi beszéd vizsgámon, a Montágh Imre Tiszta beszéd c. könyvéből ezt a művet kaptam 'tételnek'.)
Az óra végén elolvastuk a Húsvét előtt című verset. Babits emelkedett hangvételét zaklatottsága veszi át. Véleményem szerint ettől nem romlik Babitsról épített képünk. Utolérte a politika és nem hagyhatta szó nélkül.
Házi feladatként a Húsvét előtt című vers gondolatmenetét kell megfogalmazni.

Ha már Babits Húsvét előtt, akkor Latinovits :
http://www.youtube.com/watch?v=HWR-GyzDL58&feature=related

Ezen kívül érdekesség:  Esti kérdés Babits felolvasásában.
http://www.youtube.com/watch?v=tsS458gIxKo

Megkésve bár,de törve nem...

Igazság szerint a könyvet,amiről írni fogok,nem idén nyáron olvastam először,mégis erre esett a választásom.A többi könyv,amit a szünetben elővettem,főként a pszichológiához kötődnek,ezekről pedig mégsem olyan élvezetes ajánlást írni.
A választott mű Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című műve.Tavaly olvastam először,mert a címe felkeltette az érdeklődésemet.Az eleje nagyon tetszett,a vége a borús hangulata miatt kevésbé,de még így is ez volt az a könyv,ami a legnagyobb hatással volt rám mind közül,amit valaha olvastam.A történet az egykori Csehszlovákiában játszódik,főhőse egy Tomas nevű sebész,aki nem akarja elkötelezni magát,ezért számos szeretőt tart,ám egy napon egy kisvárosban találkozik egy pincérnővel,Terezával,aki felkavarja az életét.A nő a találkozás után elutazik hozzá Prágába és ott is marad.Tomas,bár szereti Terezát,képtelen feladni érte az életvitelét.További bonyodalmakat szül,hogy a várost megszállják az oroszok,ennek következtében a pár úgy dönt,hogy Svájcba költözik.De magánéleti problémáik itt sem oldódnak meg,így Tereza elhagyja Tomast és visszaköltözik egykori otthonukba.A férfi eleinte élvezi a szabadságot,de pár napon belül úgy dönt,hogy a nő után megy,aki ekkorra már a felesége.Bár a férfi ezek után sem változik meg,életük végéig együtt maradnak,egy balesetben halnak meg együtt.Maga a sztori számomra nem túl érdekes,nemrég megnéztem a könyv alapján készült filmet is és bár a szereposztást találónak gondolom és a színészek is jól játszanak,a film maga mégsem tetszett,mert a mű lényegét,a "lelkét" nem a történet adja,hanem az ahhoz kapcsolódó filozófiai vonatkozások.Az író olyan szemléletesen és találóan fejti ki ezeket a gondolatokat,hogy az amúgy nem túl eredeti sztoriból így mesterművet alkot.Helyet kap benne a könnyű és a nehéz ellentétpár lényegének fejtegetése,a véletlen fontosságának meghatározása,a szerelem és a szeretet mibenlétének magyarázata valamint a szédülés,mint élmény leírása.
Az ajánlót a könyvből vett,egyik kedvenc idézetemmel zárnám:
"Nincs lehetőségünk ellenőrizni,melyik döntésünk jobb,mert összehasonlításra sincs módunk.Az ember mindent előszörre és felkészületlenül él át.Mint mikor a színész egyetlen próba nélkül játssza a darabot.De vajon mit ér az élet, ha az első próbája már az élet maga?Az élet ezért mindig olyan, mint a skicc.Habár a skicc sem pontos kifejezés,mert a skicc mindig valaminek a felvázolása, előkészület a képhez,míg az életként értelmezett skicc semmire sem jó, vázlat kép nélkül."

*

Jó estét !
Utánanéztem Karinthy Babitsról szóló írásának. Szerintem érdemes elolvasni :)

„Született Szegszárdon: néhány nappal születése előtt ugyanis titkos figyelmeztetéssel rávette édesanyját, hogy utazzék Szegszárdra, nehogy "Szegszárdon Születtem, Szinésznőt Szerettem" című leendő versében az alliterációt elrontsák. Már hatéves korában egészen fejlett nyelvezete volt: az iskolában fél kézzel harmincezer olyan magyar szót tudott fölemelni, ami "B"-vel kezdődik, míg iskolatársainak a fáradtságtól már kilógott a nyelvezete. A fogarasi elemi és a verseci főgimnázium nyolc osztálya jártak beléje, azonkívül nála végzett a budapesti tudományegyetem filológiai fakultása. Majd a technikára került, ahol több szabadalmat nyert, újfajta alumínium ige-kötők-, szó-csavarok- és kettősfedelű mondatszerkezetekre, melyek Edisonnak "A modern verstechnika vívmányai és a villamos nagyanyacsavar" című munkájában is fölemlítvék. Nyersei nyőleg a Nyugatnál nyelentek nyeg: legutolsó kötete, a "Főtisztelendő úr, kérem, az esti takarmányszállítás minden valószínűség szerint megérkezik" című, hosszú feltűnést keltett.”

A nevetlen hercegnő naplója

Idén nyáron sem vittem túlzásba az olvasást. Szeretek olvasni, de csak akkor ha kedvem tartja, és épp az adja meg a kikapcsolódást. Idén nyáron, befejeztem Meg Cabot: Neveletlen hercegnő naplójának trilógiáját, bár szerintem fog még megjelenni, de amikor utoljára voltunk a boltban, hogy vegyünk, akkor ez volt a legutolsó. Ez a legutolsó a 10. könyve már a sorozatnak. Ugyan úgy, Mia hercegnőről szól, ugye mindenki ismeri a sztorit a filmekből, észre nem vehető lányból hercegnő lesz, hirtelen mindenki a barátja akar lenni..stb stb..de igazából ezekben a könyvekben egy kicsit más a forgatókönyv mint a filmben. Ha valaki olvasta már a könyvbeli változatot az tudja, hogy miről beszélek. Néha mások a szereplők, vagy esetleg olyan szereplők vannak akik meg sem jelentek a filmben, szóval ilyesmik. De most leginkább a 10. könyvre szeretnék kitérni, mert most elég hosszadalmas lenne, mind a 9 könyvet végig vesézni. Ebben a könyvben, Mia hercegnő regényt ír, ja és igen be is fejezi, ezért csak másfél évre rá folytatódik a másiktól. Szóval az egész könyv felépítése, egy napló. Mia hercegnő naplója csupa-csupa háttér információkkal. Na szóval befejezte Mia hercegnő a regényét, amit már nagyon régóta írt viszont most, hogy kész van nem akarja kiadni senki sem. Mia újra naplót ír, amire nagy szüksége is van, mert az élete ismét felborul, és megint pörögnek az események. Készül az érettségire, és a 18.születésnapjára. Grandmére(Mia nagymamája, Genovia volt királynője) bulit rendez az unokájának amire mindenféle hírességet meghív ami Miának nem nagyon tetszik. És ha még ez nem lenne elég bonyodalom Michael hazatér Japánból, milliomosként( Mia előző pasija), de viszont a mostani is meg van még aki nem más mint J.P. Sok-sok probléma csak egymás után következik a fiatal lány életében, és ha még ez nem lenne elég Mia papája is vesztésre áll a választásokon...de ha még ez sem lenne elég, rengeteg új dolog vár leleplezésre, mert Mia elég ingatag kártyavárat épített maga köré, ami éppen összedőlni látszik..de akkor mi lesz ??!


Mindenkinek ajánlom tényleg vicces, és eléggé rólunk szól:) Na persze, az első könyvtől kezdjétek el.

A csipkeolvasó

Ezt a könyvet még anyának vettem karácsonyra, de ő előbb el akarta olvasni Rita Monaldi és Francesco Sorti újdonságát, ezért nyáron én kezdtem bele először.
Rengeteg jó kritikát kaptam A csipkeolvasóról, ezért nagyok voltak az elvárásaim, túl nagyok...

"A csipkeolvasónak addig kell mereven néznie a csipkét, amíg a minta elmosódik, és a kereső arca eltűnik a fátyol mögött. Amikor a szem könnybe lábad, és a türelem régen elfogyott, akkor pillantunk meg valamit, ami tulajdonképpen nem is látszik. Abban a percben kezd formálódni a kép a valóságot és a képzeletet elválasztó sávban."

Ezzel a útmutatóval kezdi Brunonia Barry a bevezetést, majd a hősnő bemutatásával viszi tovább az eseményeket. A történet egy salemi családról szól, akik a Sárga Kutya-szigeten laknak. A sziget a nevét a szúnyogok által terjesztett sárgalázról kapta, ami miatt az itt élők elköltöztek vagy belehaltak a betegségbe, ezért elnéptelenedett a terület. Később egy felfedező csoport kikötött Salem környékén és a hajón lévő golden retriver megszökött majd évekkel később, emberek híján csak kutyák lakták a szigetet.
A történet nem ölel át hosszú időtartamot (körülbelül egy év) és az események Salem és a Sárga Kutya-sziget között játszódnak.
Salem a boszorkányüldözésről vált ismerté, ezért az írónő erre támaszkodva a főszereplő családját is összefüggésbe hozta a boszorkánysággal, ami a csipkéből való olvasásnak/jóslásnak felel meg.

A könyv két eltűnés köré épül. A főszereplő, Towner Whitney nagymamájának és ikerhúga nevelőapjának a várandós szeretőjének keresése kerül a középpontba. Míg az egyiket holtan találják már az elején a tengerben, addig a másik csak a könyv végére kerül meg. Emellett Towner, ikerhúgának fiatalkori öngyilkosságát próbálja megérteni és bűnöst keres, amit a testvére, nevelőapjában talál meg (őket születésükkor elválasztották és édesanyja, May a másik lányát nővérének "ajándékozta").
A könyv elején kijelentik, hogy a család rigolyás és ez az események alakulását nagyban befolyásolja. Például Towner anyja, May már évek óta nem hagyta el a Sárga Kutya-szigetet és a gyerekeit a kezdetektől nomád módon nevelte. Hetente kétszer fürödhettek a patakban, nem volt lámpájuk és nem fésülködtek.

Barry a könyv végéig fent tartotta az érdeklődésemet, de mint történet csak az utolsó pár lapra vált érdekessé. A szereplőkről mindent megtudtam, de a jellemük nem igazán volt kidolgozva. Ennek az lehet az oka, hogy a főhős, akinek a szemszögéből ismerjük a történetet, finoman szólva is bolond volt, ezért nem fektetett hangsúlyt a jellemek kellő bemutatására.
Kicsit az volt az érzésem, hogy az írónő a Harcosok klubjára építette a történetét. Sőt! Olyan volt mintha a film átdolgozását olvastam volna lányregény formában.

Az ember jelleme a gáz

Mostanában nagy Trónok harca lázban égek, mint szerintem még sokan mások is (érthető módon). Elég kétkedve álltam neki a sorozatnak a sokadik ajánlóm nyomására, azonban az első rész után egyszerűen nem volt megállás. Ezért szinte természetes volt, hogy mikor megtudtam, a széria egy könyvsorozat alapján készült, rögtön benyújtottam igényemet az irományokra szüleimnél. Ahogy belefogtam az olvasásba rájöttem mennyire sajnálom, hogy a filmadaptációt hamarabb láttam, mert a karakterek már nem a saját fantáziám szülöttjei voltak, és már a nagyobb csattanók, fordulatok sem okoztak meglepetést. Mégis nagyon élveztem ezt a fantasztikus utazást.
Georg R. R. Martin egy teljesen új világot teremtett a számunkra, és mint az ilyen regényeknél lenni szokott, a Trónok harca sem könnyű olvasmány. Az írónak rengeteg információt kellett belesűrítenie egy történetbe, hogy megértsük fantáziavilága működését, úgy, hogy közben szórakoztasson is minket. Olvastam már olyan könyvet, amiben ez a törekvés katasztrófába torkollt, de nyilván nem áradoznék, ha ez itt is így lenne. :D
A történet egy kitalált földön, Westeroson játszódik, melyet hét birodalom oszt meg egymás között. A birodalmakat egy király fogja össze, klasszikus lovagkirályságot mutat be nekünk az író a saját fantáziájával megspékelve. A bonyodalmak akkor kezdődnek, mikor a király egy  merénylet következtében meghal, és mint ilyenkor lenni szokott, minden birodalom ura igényt tartana a trónra, különböző indokokra támaszkodva. Az események középpontjában észak urai, a Starkok állnak, az ő családjuk életét végigkövetve nyerünk bepillantást az összeesküvésekbe és konfliktusokba. A harci helyzetet bonyolítja egy izgalmas (nem is annyira) mellékszál. Északon, a Starkok birodalmán túl húzódik egy jégfal, mely funkciója, hogy távol tartsa a Hét Királyság területétől a Másokat és a Vadakat. Ez a védelmi rendszer nagyon jól működött évtizedeken keresztül, azonban a Fal őrzőinek egyre inkább azzal kell szembesülniük, hogy a Mások közelednek...
Összességében Georg R. R. Martin egy csodálatos,  izgalmas, lebilincselő és minden tekintetben egyedülálló fantasyt hozott össze, mely egy kicsit sem hajaz Tolkien műveire, és mentes mindenféle szerelmes, vámpíros-vérfarkasos klisétől. Az író stílusa nagyon megfogott, és amit a legjobban szeretek a műben, azok a hihetetlenül árnyalt és részletes jellemrajzok. Ebben a világban nincsenek kifejezetten jó és rossz hősök, minden embernek saját egyénisége van, belelátunk a gondolataikba, és ezáltal megértjük mit miért tesznek. A történetet ármánykodások, taktikázások színesítik, és tökéletesen összefoglalja az emberiség jelenlegi fő problémáit egy izgalmas mesével keretezve. Bátran kijelenthetem, hogy az eddigi legjobb könyvsorozat, amit valaha olvastam, és csak ajánlani tudom, még azok számára is, akik nincsenek oda a fantasy történetekért.

A kalapos nyuszi a TV2-ről

Aki régen (vagy akár manapság is) nézi a szombat reggeli meséket a TV-ben sejtheti, hogy az én könyvajánlóm melyik könyvről fog szólni. Abrakadabra, ez Charles Dickens: Twist Olivér című műve.

  Egy kidobott kisfiú nehéz sorsa, az árvaháztól egy szerető családig. Twist Olivért már gyerekként egy gonosz, alattomos rossz fiúnak állítják be, ezért az árvaházban többször megverik olyan dolgokért, amiket nem is követett el. Sajnálatra méltó a sorsa. Ezt csak az olvasó, és a könyvben szereplő többi árva, akikkel Twist Olivér barátságot köt, érezheti át. Egyik-napról a másikra felcseperedik, és az egyházfik, köztük Bumble Úr, aki folyton feltűnik Olivér történetében, úgy döntenek, hogy eladják Olivért. Akad is rá vevő, egy koporsókészítő. Olivérnek itt sem lesz jobb dolga, ugyanis Noah, a segéd folyton piszkálja szegényt. Olviér sorsa még mindig nem áll helyre, ezért elszökik. Egy rablóbandába kerül Fang Úrhoz és társaihoz, akik vele egykorúak. Kedvesek vele, tanítgatják, de ő még nem nagyon érti miért is fontos, hogy tudja, hogyan kell kivenni a kabátzsebből a kendőt, anélkül, hogy valaki észrevegye. Aztán megérti, és bűncselekménybe keveredik, de egy kedves, idős úr, Brownlow Úr a pártfogásába veszi. Amilyen jól él az úrral, és házvezetőnőjével, olyan hamar vége is ennek az (Olivér számára) álomnak. Elrabolják a fiút, rablásba keverik, és Olivér sorsa innentől mintha megint elkezdődne az elejétől. Egy kedves nénihez és annak fiatal lakótársához kerül. Megismerkedik urakkal, hölgyekkel. Csinosan öltözik, finomakat eszik, és álomvilágban él. Ez sem tarthat sokáig számára, de azért valahogy mégis jól jön ki belőle, és a történet végére igazi életet élhet, egy szerető családban.

   A történet igazán izgalmas, persze a leírások ebből sem maradhattak ki, de milyen egy regény leírások nélkül? Még így is egy nagyon édes kis történet egy árva fiúról, akinek élete és sorsa pillanatról pillanatra változik. Persze minden jó, ha a vége jó. Így van ez Olivér esetében is.
Ja, és hozzátenném, a kalapos, nyuszis történetnek semmi köze a könyvhöz (csak a címük egyforma) !! :DD

Budapesti (nem éppen virágzó) tavasz

Mivel nyár közepe óta "rukkola-lázban" égtem, legfőképpen onnan választottam olvasnivalókat, és így be sem tettem a lábam a könyvtárba.

Miután megszabadultam fölöslegesnek mondható, unalmas vagy éppen már olvasott, de nem tetszett könyvektől, én is szerezhettem néhányat. Elsők között volt két Szabó Magda könyv, majd következtek a  szokásos háborús remarque-os, follett-es könyvek és végül, de nem utolsó sorban, megakadt a szemem Karinthy Ferenc nevén.

A történet leírása a szokásos. Egy fiatal fiú és egy lány a második világháború forgatagában, az omladozó Budapest falai közt. Gondoltam magamban, ez kell nekem, úgyis imádok a háborúról olvasni, s a címről arra következtettem, hogy nem is lehet olyan vészes. Könnyed, nyári olvasmány.

Tévedtem. Ennél megrázóbb, szomorúbb könyvet még nem olvastam, pedig a könyvespolcom csak úgy dagad a lövészárkos kötetektől.

A Budapesti tavasz, nem olyan, mint ahogyan azt én gondoltam. Nem sziporkázó, virágzó, hanem sötét, füstös és romos.

A történet két katonaszökevényről szól, akik visszatérnek Budapestre. A németek ki tudja már hol vannak, az oroszok már körbevették a várost, s a két fiúnak menekülnie kell a rendőrök elől. Egy romos Váci utcai házban telepednek le, ahol megismerkednek Jutkával. Jutka is bujkál, de ő nácik elől. Zoltán, akinek a szülei is Budapesten élnek, beleszeret a lányba, és amikor Jutka megkéri őt, hogy vigyen egy csomagot a gettóban élő családjának, megláthatjuk, hogyan, milyen körülmények közt élnek a gettósítottak. 

Mikor egyik este Jutka megszökik, és Zoltán a keresésére indul, mindkettejüket elkapják, de csak a fiú olyan szerencsés, hogy túl is élje a fogságot. Jutkát néhány rabtársával együtt a Dunához vezetik és belelövik. (Ez volt az első megrázkódtatás.) Zoltán megpróbál lábra állni, és csatlakozik az alattuk lakó fiatalokhoz, akik megpróbálják megakadályozni, a még a városban állomásozó németek akcióit.

Én a könyv utolsó előtti oldaláig meg voltam győződve arról, hogy Jutka mégsem halt meg, és végül minden jóra fordul. Hát nem. A történet vége kissé hiányos, én szívem szerint tovább folytattam volna, és a főhősök számára megváltást hozó oroszok bejövetele sem volt annyira szerencsés, mint azt akkor gondolták.

Ennek ellenére nagyon tetszett és továbbra is keresem a hasonló könyveket.

Olsens

Be kell hogy valljam, mint azt tavaly is elmondtam, hogy a kötelezőkön kívűl nem vettem magam rá az olvasásra. Ahogy elkezdődött a nyár júliusig könyvek felé sem néztem. Aztán azon vettem észre magam, hogy szemezek azokkal a könyvekkel, amit annó 14 éves koromban vetettem meg a szüleimmel. Szóba hoztam a húgomnak, hogy esküszöm hiányzik az olvasás! (Arra tudom vélni, hogy a kötelezők alatt megszoktam az olvasást.) Így hát másnap neki is álltam olvasni Mary-Kate és Ashley Olsen 16 leszek című könyvek egyikét; az első rész Az első előtti csókot. Lehet hogy kicsit hülyén hangzik, hogy ilyen "kisebbeknek" való könyvet olvasok, de gondolom ez nem árt. :D Vicces volt hogy így 18 évesen 16 éves lánytestvérek mindennapjairól olvasok. Annyi párhuzamot találtam az ő életükben és a mienkben, hogy meglepődtem. A híresebb emberekkel is ugyanaz történik, mint mi velünk hétköznapi emberekkel és ők is ugyanúgy tudják értékelni az apróságokat. A 16. szülinapi bulijuk szervezése körül hatalmas bonyodalmak szövődnek, s úgy néz ki csak egyikükre talál rá az igazi szerelem. A végére már az is kérdésessé válik, egyáltalán lesz-e buli?! Persze ahogy az ilyen könyveknél lenni szokott, a legizgalmasabb résznél van vége... így inspirált a kíváncsiságom és bele is kezdtem a második részbe /Vágyak és álmok/. Mint megtudtam, buli lesz.. de a félreértések miatt fiúk is, vagy lányokis, és lesz-e helyszín? A kérdésekre a választ keresve közben a jogosítvány megszerzését is kitűzték célul. Hát nem fura? A mai tinézserek is mindent egyszerre szeretnének! :)) A könyv végére sikerül mindent sínre tenni, de milyen áron?! Két szuper szülinapi ajándék tovább csigázza az olvasók érdeklődését is akár az enyémét is. A 3. rész /A tökéletes nyár/ isteni munkalehetőséget, szórakozást és új barátokat kínál a lányok számára. Az igazi szerelem talán nem is tűnik igazinak, ha egy banda jóképű sztárjával vacsoráz(nak) kettesben. Míg az egyik lány igaz szerelmére nem is gondolva más fiúval randizik, amit persze magának sem mer bevallani, a másik lány talán tényleg megtalálja a szerelmet egy pizzastandon. Nyár végére persze minden eldől hogy kinek szabad hinni, és mennyire...és persze mit jelent a távolság. A lányok közben különleges ajánlatot kapnak. Filmsztárok lesznek-e vagy sem, a Kaladra fel! 4. részből mindent megtudtam. Egy ikerpár, akik a téli olimpiára szeretnének eljutni a filmben, belepillanthatunk vicces pillanatokba a kulisszák mögött. Az egyik lány szerelmes lesz, a másik nagyon jó barátra talál.. egyikük sem nézi jószemmel a testvére választottját.

Az 5. rész vár rám .. aztán a 6. 7. 8. 9. 10. 11. ... és majd meg kell néznem a könyvesboltban hogy van e következő és következő:) Ezek persze csak a kötelezők mellett! :)
Nekem így telt a nyaram olvasásügyileg.

szösszenet

Jó estét!
A nyári időben való olvasás a szórakozás jegyében történt. Darren Shan démonregényeinek két kötetét olvastam el. Ez a regénysorozat nem nevezhető irodalomnak. Rendkívül szórakoztató, de nem értékelhető. Ebből a szempontból szégyellem magam, hogy csak ezeket a könyveket olvastam, de ha már elkezdek egy sorozatot olvasni, nem hagyom abba az utolsó két könyvnél, pláne ha el lehet bújni egy olyan világban, ami minden képzeletet felülmúl, naturalisztikus és rendkívül izgalmas. Az Árny és a Farkassziget c. könyvet olvastam el. Azok számára akik nem olvasták az előző hat kötetet, nem lesz túl izgalmas, de essünk neki. . .
 Az Árny, a Farkassziget és a Suttogás című könyvek ugyanabban az időben játszódnak, csak más szemszögből mutatják be az eseményeket. (Jelenleg a Suttogás c. könyvet olvasom). Bec, Grubbs és Kernel szemszögéből olvashatjuk a regényeket. Fény derül az Öreg lények titkára és arra, hogy Árny csak a Kah Gash-al győzhető le, mert ő nem démon. Darren Shanhez méltóan szerelmi szálak nem találhatóak a regényekben, a küzdelmek, a démonok és a démonok univerzumának részletes leírása található benne ( egy kis fanyar humorral ) . Rengeteg magyarázni való lenne ebben a pár sorban, de nem akarok elvont írást beküldeni. Teljesen kitalált világ, kitalált szabályokkal, az élet küzdelmeinek valós elemeivel és a démonok csatáival vegyítve. . .

Jonathan Cross: Veszett lelkek városa

Jonathan Cross: Veszett lelkek városa

Kalandozni más városban mindig jó. Iskolaidőben még jobb. Na jó, nem kell félni, nem lógtam, de az iskola utolsó heteiben volt szerencsém többször felvonatozni Budapestre, ahol - pontosabban a Déli Pályaudvaron- minden egyes utazásom során meglátogattam a kis könyves standot, és újabb kincsekkel tértem onnan haza.  Valamelyik alkalommal, kiszúrtam ezt a könyvet. Először ugye kinézetre megy az ember, meg is tetszett a borító, amin egy torzult férfi arca volt, háttérben egy sejtelmes, börtöncellával. A cím is elég megkapó és ütős.Ez, ami nekem kell! (ezek után mondanom sem kell, a vonatút elég csendesen telt :D )

A könyv az "Örökértékű Thrillerek" -megnevezésű sorozat első része.
(Szeretem a thrillereket, a horrorokat, ha azok nem valami hiper-szuper elvont világban zajlanak. Nekem nem kellenek repülő kutyafejű-tehéntestű csodalények, akik embert esznek, nekem a reálisabb történetek tetszenek. )
 Ez a történet pont az elviselhető kitaláció, és a realitás közös kis határán helyezkedik el.  A főszereplő Nick Sanders, de nem is ő az igazán fontos, hanem egy város, Blackyard.
 "Blackyard más, mint a többi város. Ide mindenki egy ódon busszal érkezik, legyen elnök, vagy egy örök lázadó,mint Nick Sanders."
 Kalandos történet, tele fordulatokkal, és megőrülök érte. Csak ajánlani tudom mindenkinek,aki szereti az elvontabb, ridegebb, de annál izgalmasabb könyveket!
"Jonathan Cross méltán a thriller egyik mestere. Új regénye a Veszett lelkek városa egy olyan hihetetlen,mégis hihető történetet mesél el, amelyben mindenki megtalálhatja saját karmáját. Egy történetet, mely olvasása után kétszer is meggondolja mit tesz, hisz Blackyard lehet akár valóság is." -A könyv hátlapján olvasható szöveggel teljesen egyetértek. A thriller egyik legjobb példája ez a könyv. A stílusával, szerkezetével, pontosságával elérte, hogy az olvasó higgyen is a történetben, illetve ne.
Mindenkinek ajánlom!
Amennyit írtam róla,  felelevenedtek az olvasás emlékei, lehet, hogy még ma  újra elkezdem .:)

Suzanne Collins- Éhezők viadala

Azzal kezdeném én is, hogy nem voltam aktív olvasás szempontjából a nyáron. De szülinapomra kaptam egy könyvet Esztertől, úgyhogy azt olvasgattam, ahogy időm engedte. Már láttam az Éhezők viadalát moziban, de nem gondoltam volna, hogy a könyv is ilyen jó lesz. Eleve tetszett a témája: egy kitalált országban fellázadtak a körzetek a főváros ellen, amit a főváros az évenként megrendezett Éhezők viadalával torol meg. Itt a 24 résztvevő az életéért küzd, amíg csak egy marad, aki dicsőséggel, és sok pénzzel tér haza a körzetébe. Katniss Everdeen szemszögéből látjuk, és olvashatjuk a történetet, aki fanyar humorával teszi érdekesebbé az olvasást. Sajnos ezt a film nem tudta visszaadni, viszont így a könyv kellemes meglepetés volt. Bár befejezni nem tudtam, még úgy is nagyon várom a többi oldalt, hogy láttam, hogyan fog végződni. Nagyon ajánlom mindenkinek, aki át tudja érezni a szegények sorsát, a kitartókkal együtt küzd, és a halottakat megkönnyezi.

(Mit) Olvastam a nyáron..(?)

Az idei nyaram elég zsúfolt volt, így nem igazán tudtam megcsillogtatni az "olvasás tudásomat", mint ahogy lehet, hogy kellett volna. :) Azért, ha jobban belegondolok nem telt úgy el nap, hogy ne olvastam volna és ezzel úgy is mindenki egyetért majd.

Szóval.. ha csak egy átlagos napot veszek, akkor is olvastam. Felébredtem, kinyitottam a szemeimet, megláttam a polcomat, amin azért van egy pár könyv... a gerinceiken írás, szóval máris olvastam :D
Elmentem a fürdőbe készülődni, ott is mindenen írás- bár azért sok dolgon nem magyarul-,egyszóval ott is olvastam... fogkrém, hajlakk..
Evés nélkül nem tehettem ki a lábam az ajtón, ezért a konyhába kerestem némi élelmet. Ahogy a hűtőbe néztem, láttam, hogy tej.. vaj... nyúltam a kenyérért...
Utána szívességből elmentem a postára, na ott is olvashattam... Ha akartam, ha nem olvasnom kellett :D

Na, de azért viccet félretéve, könyvet is olvastam ám. :)
Egyszer régen már elkezdtem ezt a könyvet, de igazság szerint több különböző történetet tartalmaz, ezért forgattam ismét a kezemben.
Vujity Tvrtko anno megírta a Pokoli Történetek című riportkönyvét, és mivel nagy sikere volt, ezért kiadta az Újabb pokoli történetek című könyvet folytatásként. Szerencsére az egyik családtagomnak a tulajdonában volt ez a könyv és elkértem tőle. Nyáron elolvastam az Arc nélküli ember c. részt, A kettévágott falut, A suttogót és az Egy becsületbeli ügy nevezetűt is.
A teljes könyv igaz történetek alapján íródott, riportok és személyes tapasztaltok találhatóak benne. Tvrtko nagyon jól megjeleníti és érzékelteti a különböző életkörülményeket, olyan dolgokat mutat be nekünk, amiket egy civil ember nem tapasztalhat a veszély miatt, holott kíváncsi rá. Például egy telepen is járunk, ahol 7 000 leprás él..bizarr.. Érdekes történeteket is tartalmaz a könyv. Az író egy állatnyelven értő embert mutat be vagy egy olyan férfit, aki megcsókolt egy lányt és már feleségül is kérte és egy törzset, amely magyarnak vallja magát a Núbiai-sivatagban.

Valószínűleg- ahogy az időm engedi- az összes történetet el fogom olvasni, és megszerzem a kötet elődjét is, mert nekem iszonyatosan tetszik. Ajánlom azoknak, akik lelkileg fel tudnak dolgozni 1-2 morbid és néha már   undorító esetet. A részek tanulságosak. 

Szerda

Mivel a Démon egy csomó levelet visszaküldött, így itt is szeretném tudomásotokra hozni, hogy szerdán találkozunk a szokott időben. Azaz 9-kor irodalom, 10-kor nyelvtan.

Szép napot, jó pihenést.